Laikus számára olykor átláthatatlanok a légi utasok jogai

Vágólapra másolva!
A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének tapasztalatai szerint a légi közlekedésben a járatok törlésétől kezdve, a jelentős késedelmen át, többféle olyan probléma is felmerülhet, amely az utas igényérvényesítésére lehetőséget ad. Ám a laikus emberek számára nem egyszer átláthatatlan a szabályozás kérdése - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.
Vágólapra másolva!

A légi közlekedésről és a légi utasok jogairól az Európai Unión belül külön rendelet szól. A 261/2004 EK rendelet szabályai valamennyi európai uniós légi szállítóra kötelező, így annak rendelkezéseit be kell tartaniuk. Ez az a rendelt, mely a légi utasok jogainak ismertetését, és érvényesíthetőségének feltételeit is tartalmazza, és amely a későbbi jogvitákra is iránymutatást ad.

A gyakorlatban a járatok törlésétől kezdve, a jelentős késedelmen át, többféle olyan probléma is felmerülhet, mely az utas igényérvényesítésére lehetőséget ad. Azonban ez sosem korlátlan, ugyanis a rendelet pontosan és részletesen leszabályozza azokat a feltételeket, melyek fennállása során az utas kártalanítást, illetve egyéb juttatást, ellátást követelhet.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint fontos információ, hogy a rendelet szabályai egyaránt vonatkoznak a diszkont, vagy fapados légi társaságot igénybevevő utasokra, mint a nemzeti, vagy nagy légi társaságok ügyfeleire.

A beszállás visszautasítása

A rendelet külön rendezi a beszállás visszautasításának, a járat törlésének, valamint a késés esetét, és azokat az igényeket, melyek az utasokat megilletik. A beszállás visszautasítására akkor kerülhet sor, amikor például a légitársaság több jegyet adott el a járatra, mint ahány ülőhelyet biztosítani tud.

Az az utas, akinek a beszállását visszautasította a légitársaság, kártalanítást követelhet, ellátást igényelhet, végső soron pedig, ha az utazás okafogyottá vált a beszállás megtagadása miatt, akkor a jegy összegének visszatérítésére is igényt tarthat. A kártalanítás összege korlátozott, melynek differenciálására a tervezett út kilométerének nagysága alapján került sor. Így például legfeljebb 250 eurót lehet követelni, ha a repülőút nem haladja meg az 1500 kilométert - emelte ki dr. Burján Zsuzsanna.

Járattörlés

Abban az esetben, ha a légi társaság a járatot törli, a károsult vagy kérheti a jegy árának visszatérítését, vagy a továbbszállítást, valamint az ellátás biztosítását, és végső soron - ha annak feltételei fennállnak - akkor kártalanítást. Nem követelhető azonban kártalanítás akkor, ha a járat törléséről a légitársaság az utast előre értesítette, és az értesítéssel egyidejűleg olyan járatra foglaltak helyet az utas számára, amelyikkel az eredetileg tervezettel megközelítőleg azonos időben éri el úti célját.

Ugyanígy kizárt a kártalanítás követelése akkor, ha olyan rendkívüli körülmény eredményezte a járat törlését, mely a legnagyobb gondosság ellenére sem küszöbölhető ki. Ilyen például egy jelentős vihar, vagy bármilyen olyan biztonsági kockázat, mely a repülést az adott járaton nem teszi lehetővé. Itt jön szóban sajnos a sztrájk esete is, mely sok esetben vagy a járatok törlését, vagy jelentős késését eredményezi.

Járatkésés

A leggyakoribb probléma azonban a járatok késése, és az ebből eredő igények érvényesítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint nyilvánvaló, hogy ennek okai több mindenre visszavezethetőek, úgy, mint az ellenőrzés, vagy valamely műszaki hiba kijavítása, esetlegesen az időjárási viszonyok megváltozása. A közfelfogással ellentétben a járat késése estén nincs lehetőség kártalanításra. Ez az igény a járatok törlésénél és a beszállás visszautasításánál állhat fenn.

A rendelet szerint még nem alapozza meg az igényérvényesítést az, ha a gép felszállása például egy órát tesz ki. Ugyanis a késének az 1500 kilométernél rövidebb repülőút esetén legalább két órát, az ennél hosszabb, az Európai Unión belüli vagy egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén legalább három órát, illetve az Unión kívüli, 3500 kilométernél hosszabb repülőút esetén legalább négy órát el kell érnie. Ekkor a légitársaságnak gondoskodnia kell az utasok ellátásáról. Akkor, ha a kését az öt órás időtartamot eléri, a jegy ára is visszakövetelhetővé válik.

Tájékoztatási kötelesség

Természetesen a légitársaságokat nagyon szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli a fenti jogokról és azok érvényesíthetőségéről, mely tájékoztatás általában a reptereket kerül közzétételre, ezért érdemes mindig figyelemmel kísérni a tájékoztató hirdetményeket. Ami viszont gyakorlati problémát jelent a fenti jogok érvényesítése tárgyában az az, hogy a járat törlése, vagy jelentős mértékű késése esetén az utasok nem teszik meg azokat a lépéseket, melyekkel az igényeiket bizonyítani tudják - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Így minden esetben javasolható az igények előterjesztése érdekében az eseményről szóló igazolást kikérni a légitársaságtól. Ha bármilyen probléma felmerülne (nem kapják meg az ellátást, nincsen elhelyezés, egyéb), a lehetőségekhez képest minden esetben tanácsos, hogy valamilyen írásos nyoma legyen a probléma felvetésének, közlésének. Ez akár jegyzőkönyv, akár panasz formájában is alkalmas lehet a későbbi bizonyításra. Ha az egyes igények előterjesztésére a reptéren nem kerülhetett, azt később a légitársaság terhére bejelenteni - tanácsolta dr. Burján Zsuzsanna.