D.A.S. JogSzerviz: a sok ügyféllel rendelkező szolgáltatók néha "túlzásokba esnek"

Vágólapra másolva!
A D.A.S. JogSzerviz szakértője úgy látja, hogy a nagy ügyfélszámmal rendelkező szolgáltatók általában a határokat feszegetve ugyan, mégis a jogszabályok adta keretek között maradva járnak el szerződési gyakorlatuk során, ám mégis előfordul, hogy túlmennek a még megengedetten, ami már a fogyasztók hátrányára válhat.
Vágólapra másolva!

Dr. Fésü Gizella szerint a nagy ügyfélszámmal rendelkező szolgáltatók (legyen szó például hírközlési vagy telekommunikációs területről) általában a határokat feszegetve ugyan, mégis a jogszabályok adta keretek között maradva járnak el szerződési gyakorlatuk során. Előfordul azonban, hogy túlmennek a még megengedetten, ami már a fogyasztók hátrányára válhat.

A gyanútlan fogyasztót gyakran éri meglepetés: egy színes levelet dobott csak a kukába, a következő havi fizetendő csekken mégis magasabb díj szerepel, vagy a szolgáltató váltáskor újabb hűségidőbe ütközik. Ezért nem árt tisztázni, pontosan mit is mondanak és írnak elő a jogszabályok - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A formát tekintve, amennyiben a jogszabály alakszerűséget nem kíván, a felek a szerződési akaratukat bármilyen formában kifejezésre juttathatják, a megállapodás írásbeli, szóbeli nyilatkozatok, adott esetben akár ráutaló magatartások alapján is megállapítható.

Legtöbbször írásban, de....

A szolgáltató és a fogyasztó között az alapszerződés (például: internet, mobiltelefon szolgáltatás nyújtására) legtöbbször írásban jön létre, majd a szolgáltató különböző módokon (írásban, sms-ben) tesz szerződésmódosító javaslatokat, és ha a fogyasztó egy bizonyos ideig nem reagál, miszerint a módosítást nem fogadja el, ráutaló magatartással a javasolt megállapodás elfogadottnak tekintendő.

A körítés, utalgatás a szerződés egyes pontjaira a szerződéskötéshez, módosításhoz nem elég, minden lényeges kérdésben meg kell a feleknek egyezni. A különösen érdekes, az általános vagy a felek közötti korábbi gyakorlattól eltérő dolgokra (általános szerződési feltételekre) a laikus fogyasztók figyelmét külön is fel kell hívni.

Szerződést keletkeztető, módosító joghatás ugyanis ráutaló magatartáshoz (ez lehet a hallgatás is) csak abban az esetben fűződhet, ha az olyan, amely kétséget kizáró módon kifejezi a fél szerződési (megszüntetési, módosítási) akaratának tartalmát és e magatartásból a másik félnek egyértelműen fel kellett ismernie a szerződési akaratot - hangsúlyozta dr. Fésü Gizella. Megjegyezte, hogy különösen arról az esetekről beszélünk, amikor a közfelfogás szerint sem lehetett volna másként értelmezni.

Nem hoz létre szerződést a ráutaló magatartás, ha a felek magatartása - önmagában vagy a korábbi, az ügyletkötés körébe eső körülményekkel együtt - nem fejezi ki a megegyezést a szerződés lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített pontjaiban - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha a szerződés lényeges feltételei nem tisztázottak

Amennyiben pedig a szerződés lényeges feltételei a felek között nem tisztázottak, még a teljesítés és annak elfogadása (így például az internet további használata és díjfizetés) sem tekinthető minden esetben szerződést létrehozó ráutaló magatartásnak. Mindaddig, amíg minden lényeges feltételben egybehangzóan akarategységre nem jutnak, tárgyalásaik csupán egyezkedésnek tekinthetők, melynek során az egyes részletkérdésekben történt megállapodásnak sem lehet kötelező hatályt tulajdonítani.

Így, ha a szolgáltató a felek közötti szerződést meg kívánja szüntetni, majd új szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a fentiek szerint kell eljárnia: a fogyasztót egyértelműen tájékoztatnia kell az új szerződés minden lényeges feltételéről, és külön tájékoztatni kell a fogyasztót arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel ugyanis csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta - figyelmeztetett dr. Fésü Gizella.