Miért drága a szarvasgomba?

Késő ősszel elkezdődött a hazánkban is megtalálható téli szarvasgomba szezonja, amiből igazán jókat már decemberben ki lehet fogni és a szezon márciusig tart, hacsak keményebb januári fagyok nem húzzák keresztbe az ínyencek számítását. De ha hazai és vadon megterem, miért ennyire drága és miért nincs értelme nekiállni a hátsó udvarban termeszteni?

A szarvasgomba jellegzetes ízű és illatú gomba, ezt egyes állatok a föld alól is megérzik, ezért hagyományosan disznókkal és kutyákkal keresik. Utóbbiakat - ellentétben a disznóval, ami szereti az ízét is, ezért nem kell noszogatni, hogy keresse - ki kell képezni a gombakeresésre. Egy kiképzett szarvasgombakereső kutya ára 3-600 000 forint között mozog, ráadásul a legjobb kutyákat nem igazán adják el. Bagi István szarvasgombász szerint -más tényezők mellett- éppen az állatok bevonása a keresésbe teszi drágává a szarvasgombát.

A disznó hátránya a kutyával szemben éppen abból az erényből ered, hogy megőrül a gomba ízéért, és ha nem vigyáz a gombász, az állat azonnal feleszi, amit talál. És a sertések logisztikája egy kicsit bonyolultabb, és hazánkban a törvény csak a kutyával keresést engedélyezi. Januártól a gyűjtés feltételei is szigorodnak, például vizsgához kötik.

A kutyával gombászásról a linken olvashat bővebben, Bagi István szarvasgombász Mokka nevű kutyájáról már írtunk.

Az árfekvést az is megalapozza, hogy ez a gomba nem terem gombamód. Annak ellenére, hogy gomba, válogatós élőlény, nem terem meg mindenhol. Nagyban számít neki a csapadék mennyisége, a talaj tulajdonságai, és nem hajlandó bármilyen fa gyökeréhez hozzátapadni, és ezek a feltételek jelentősen leszűkítik a termőterületeket. Ráadásul ezeken tovább ronthatnak váratlan események. Az idei szarvasgombaár például - Bagi Istvánnál karácsony előtt 100 forint grammja - a szokatlanul száraz időjárás miatt ugrott meg, Bagi szerint negyven éve nem volt olyan rossz termés, mint idén.

Bagi kiemelte, hogy akkor tűnik aranyárúnak a szarvasgomba, ha azt alapanyagként kezeljük. Íze annyira karakteres, hogy fűszerként használatos, ezért egy adaghoz 2-300 forintnyi gomba elég. Ez már vonzóbbá teszi az árat, de marad a kétely, mert a fűszerezés általában nem ennyibe kerül egy ételnél.

Miért nem terem kiskertekben?

A szarvasgomba tudatos termesztése a XIX. század elején indult Franciaországban. 1810-ben Croagnesben Joseph Talon telepített tölgyest, állítása szerint tűzifának, de helyette hat év elteltével szarvasgombához jutott - derül ki A szarvasgombász mesterség című könyvből. Mivel Croagnes egyébként is szarvasgomba-termőhely volt, -tehát a klimatikus és egyéb viszonyok ideálisak az élőlénynek- de még így is hat évet kellett várni az első termés megjelenésére, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy hobbikertészként nem sok értelme van nekiállni a szarvasgomba termesztésének.

A szarvasgombász szerint akkor érdemes nekiállni egy ilyen veteményesnek, ha van legalább fél hektárnyi területünk, akkor hektáronként ültessünk 500-1000 darab mikorrhizzálási eljárással (gombával beoltott) kezelt tölgyfacsemetét, öntözzük, óvjuk az állatoktól (emberektől) és várjunk évekig. Még így sem lehetünk biztosak benne, hogy valaha szarvasgombászhatunk a saját területünkön. A mikorrhizált gyökerű csemeték ugyanis nem maradhatnak sokáig szabad levegőn, egyáltalán nem biztos, hogy a gomba szeretni fogja a termőterületet vagy az öntözővíz minőségét és ugyanígy kérdéses az, hogy az időjárás segít-e a termésnek.

Mi az a szarvasgomba?

Egy első látásra élősködő, földalatti élőlény, ami a fákkal vagy cserjékkel él szimbiózisban.

A "szarvasgomba" szó egy gyűjtőnév, a legnagyobb kultusza a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozóknak van. Az ezek közül is leghíresebb Tuber melanosporum - fekete, francia vagy périgordi szarvasgomba - Dél-Európában sok helyen terem, Magyarországon nem honos. Itthon a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjedtebb, de akad téli szarvasgomba is (Tuber brumale) és a ritka és értékes piroshúsú, vagy isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) is. Utobbit csak magyar nyelven hívjuk pirosnak, máshol fehér a neve (truffle blanc, white truffle). Gyakori még itthon a Tuber nemzetségből kieső fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis) és a homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides) is, utóbbi különlegessége az édeskés íz.

Egyszerű tippek a szarvasgomba szakszerű felhasználására.