Év végén sem tétlenkednek az olaszok, aukciót tartottak

5,871 milliárd euró értékben adott ma el Olaszország 5 és 10 éves kötvényeket. Ugyan a korábbi kibocsátáshoz viszonyítva minimális hozamamelkedést lehetett látni, de nem volt gond az aukcióval. Az eredetileg tervezett 4-6 milliárd eurós sáv felső részéhez volt közel az eladott állampapír mennyisége.

Nem tétlenkednek év végén sem az olaszok, 5 és 10 éves állampapír aukciót tartottak, melyen 5,871 milliárd eurónyi kötvényt adtak el. A legutóbbi, november végi kibocsátáshoz viszonyítva a 10 éves lejáratú papírok esetében minimális hozamamelkedést lehetett látni, 4,45 százalékról 4,48 százalékra emelkedett a hozam. Az érdeklődés ugyanakkor élénkebb volt, mint legutóbb.

A rövidebb lejáratú, 5 éves papírok esetében az aukciós hozam 3,26 százalék lett, ami hajszálnyival magasabb a november végi 3,23 százalékos hozamtól. A kötvények iránti kereslettel ezeknél az állampapíroknál sem volt gond.

A mai kibocsátás már a jövő évi aukciós terv részét képezi, a tényleges elszámolásra is csak jövő év elején kerül sor.

A kötvénypiacon egyelőre nem lehet látni komolyabb félelmet a miniszterelnök, Mario Monti lemondását követően. A 2011 végi 7 százalék feletti szintről egészen 4,5 százalék környékéig esett vissza a másodpiacon a 10 éves olasz kötvényhozam.

Hogyan működnek a kötvények?
A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).