Vágólapra másolva!
A tököli börtönben megmutatták, hogy tudnak napi négyszáz forintból háromszori étkezést biztosítani a raboknak. Kiderült, miért kell akár huszonyegy-féle menü, miért kapnak több húst és csokoládét a fiatalkorúak, valóban irigyelt beosztás-e az ételosztóé, hány elítélt dolgozik a konyhán és mennyit költ a keresetéből egy rab a saját ellátására. Börtönkoszt Magyarországon.
Vágólapra másolva!

A büntetés-végrehajtás kötelessége megfelelően ellátni a fogvatartottakat, egyebek mellett ruházattal, száraz, tiszta és meleg tartózkodási hellyel és törvény által megszabott, napi háromszori étkezéssel. A megfelelő ellátás természetesen nem arról szól, hogy gourmandokat neveljenek ki a börtönökben, hanem arról, hogy gondoskodjanak a megfelelő táplálékellátásról, naponta, fejenként 400 forintból (nettó). (A napi három étkezést ennyi pénzből kihozni nem tűnik egyszerűnek, a Táfelspicc vonatkozó cikkéből is ez derül ki. Akkor egy hétig kísérleteztünk négy munkatársunkon, hogy lehet-e 520 forintból naponta változatosan főzni felnőtt emberekre. A kísérlet végeredményét itt olvashatja.)

Fotó: Nagy Attila [origo]

Előkészítik a másnapi ebédet

A tököli börtönkonyhán két közalkalmazott (civil) szakács dolgozik, négy foglalkoztatási felügyelő, akik váltják egymást és a fogvatartottak, akik között van szakács-cukrász és konyhai kisegítő is, egyszerre 12-13 fő. A reggeli műszak háromkor kezdődik, minden műszak 12 órát dolgozik váltásban. A hideg vacsorát sokszor már az ebéddel együtt kiosztják, a meleg vacsorát négy-öt körül.

Mint a biciklizés

A neve elhallgatását kérő civil szakács négy éve dolgozik a tököli börtönben. Elmondása szerint nem sokban tér el a börtönbeli munka a kintitől. "Az ízre ugyanúgy odafigyelünk, hiába fogvatartottak. Csak a főzési mennyiség nagyobb, az adagok nem."- mondja. Folyamatosan kapnak visszajelzéseket, általában meg vannak elégedve a rabok. Olyan problémák merülhetnek fel szerinte, amiken lehet segíteni. Például az, hogy a burgonyát - szerinte - nehéz osztani, mert az épületek közti szállítás alatt összeesik az edényben, ezért az osztás végére már van, hogy kevesebb jut. "Ezekre igyekszünk odafigyelni" - mondja.

Fotó: Nagy Attila [origo]

Gergely Szabolcs

A szakács-cukrász végzettségű Gergely Szabolcs - állítása szerint - ittas vezetésért tölti büntetését tavaly április óta. Napi 12 órát dolgozik a konyhán, amikor ott jártunk éppen 1600 mákos patkót sütött harmadmagával. A szakmában kint keveset dolgozott, ketrecharcosokat és ökölvívókat edzett. Van, hogy háttéranyagot kér otthonról a börtönbeli munkájához (például a Rákóczi túróshoz), de azt mondja, olyan ez, mint a biciklizés, hamar beugrik, amit az iskolában tanult. Ő is azt mondja, hogy jó visszajelzéseket kap a fogvatartottaktól, de ha - a terv szerint - októberben szabadul, nem megy szakácsnak, visszatér az edzősködéshez.

Városi legenda, hogy az osztóé (ételosztást végző fogvatartott) irigyelt munkakör, mert a fejadagok manipulálásával előnyt szerezhetnek a többiekkel szemben. Golcsné Klemencsics Anita bv. (büntetés-végrehajtási) őrnagy szerint azonban, mivel az ételosztást mindig őr felügyeli, nincs lehetőség az adagok machinálására.

Fotó: Nagy Attila [origo]

Az ételosztó és kocsija

Az arcát igen, de nevét nem vállaló, ételosztóként dolgozó elítélt elmondta, általában negyed ötkör kel, mert ötre érkezik a reggeli, amit azonnal kiosztanak a körletekben. A reggelit körülbelül húsz perc alatt osztja ki 90 emberre, utána kitakarítanak, kiírják az étlapot, majd visszamennek a zárkába. Fél tizenegy körül veszik át az ebédet, amit 12-kor tálalnak. Arra a kérdésre, hogy valóban irigyelt foglalkozás-e a börtönön belül az övé, elmosolyodott és azt mondta, ugyanolyan fogvatartott, mint bárki más, de azért jár előnyökkel. "Sokkal több kontaktja van így az embernek az őrökkel, ami természetes körülmények között nem tud egy fogvatartott és egy felügyelő között kialakulni, de a bánásmód ugyanolyan. Csak tényleg egy jó munka és gyorsan elmegy egy nap." A pénzügyi végzettségű fiatalember a konyhán kezdte a munkát konyhai kisegítőként, ott szemelték ki és "kivették tálalósnak", azt mondja, nem tudja mi alapján. "Ha minden jól megy", augusztusban szabadul. Csalásért van bent.

Nem olyan, mint a filmekben

Az amerikai filmekben látott hatalmas termek hosszú asztalokkal és egymás mellett étkező rabokkal nem léteznek a magyar börtönökben. A tököli körletekbe (innen nyílnak a zárkaajtók) viszi kocsival az adagokat az ételosztó, és a zárkaajtók nyílásán (tátika) beadja a fogvatartottaknak, a rabok itt eszik meg a fogásokat. Mint általában a tömegétkeztetésben, van, ami darabra van - például a hús - és van, ami mennyiségre - a főzelék például négy deciliter. A repeta nem jellemző, de ha van, aki nem veszi fel az ételt és megmarad valamennyi, Golcsné Klemencsics Anita szerint kiosztják a végén. A pontos adagokat azért is nehéz kikalkulálni, mert mindig előző nap lejelentik az aktuális létszámot, ami bármelyik pillanatban változhat. Van, akit kihallgatásra visznek, van, aki aznap "kopogtat be", hogy jött letölteni a büntetését, van, akinek a bíróság megszünteti az előzetesét, stb. Tökölön körülbelül 700 fő az átlag, plusz a szintén itt működő börtönkórházban ápolt rabok (körülbelül 150 fő).

Fotó: Nagy Attila [origo]

Az étlapot öthetes váltásokban állítják össze a norma szerint. Naponta akár huszonyegyféle étrendet is készítenek, függően attól, hogy milyen fogvatartottak vannak az adott időszakban Tökölön - az ételallergiások mellett például roboráló, szoptatós kismamáknak kialakított, stb. Ezt az ételsort minden magyar börtönben az élelmezésvezető állítja össze, Tökölön ehhez segítséget nyújt a kórház dietetikusa is.

Másfél éve indult el az a törekvés, hogy a börtönök igyekezzenek minél több alapanyagot maguk termelni és előállítani. Tehát a rabok zöldséget termesztenek, állatot tenyésztenek, Fejér megyében egy börtönpékség is van, ami a környékbeli - így a Pest megyei - börtönöket is kiszolgálja pékáruval. Adott tehát a sertéshús, csirkehús, zöldség és a pékáru egy része, amit fogvatartotti munkával állítanak elő a belső ellátásra. Azokat az alapanyagokat (tészta, cukor, liszt, stb.), amelyeket nem tudnak megtermelni a fogvatartottak, közbeszerzési eljárás keretében szerzik be.

Magyarországon 28 börtönre körülbelül 18 ezer fogvatartott van. Mindegyiküknek jár a norma szerint 102 forintos reggeli, a 179 forintos ebéd és a 119 forintos vacsora, természetesen a munkadíjukból levonjuk a hozzájárulást a tartási költségekhez - magyarázza Golcsné Klemencsics Anita. Az étlap összeállításánál figyelembe kell venni - egyebek mellett - a beteg-, diétás- és kímélő étrendnél az orvos előírásait, lehetőség szerint a vallási, etnikai szokásokat (muzulmánok például nem kapnak sertéshúst), az étkezésben résztvevők korát (más pótlékban részesülnek a fiatal- és felnőtt korúak), a fogvatartottak fizikai és szellemi igénybevételét (tehát például azt, ha könnyű- vagy nehéz testi munkát végeznek), a változatosságot, szezonalitást, stb. A nagyobb egyházi és állami ünnepeket is igyekeznek figyelembe venni, karácsonykor például volt halászlé és beigli is.

Fotó: Nagy Attila [origo]

A dolgozó rabok a munkadíjukból hozzájárulnak az eltartási költségükhöz. A havi bér a mindenkori előző évi minimálbér egyharmada, ami durván 25-26 000 forint. Ebből lejön a napi 360 forint az eltartásra, így egy harmincegy napos hónapban körülbelül 13 800 forintjuk marad, amit az úgynevezett spejz kártyákra töltenek, mivel készpénz nem foroghat a börtönökben (erről telefonálhatnak is). A kártyával egy hónapban egyszer vásárolhatnak a börtön boltban (ez hivatalos nyelven a kiétkezés, annak ellenére is, hogy ilyenkor cigarettát és egyéb használati cikkeket is vehetnek, alkohol természetesen nincs), illetve van még egy pótlehetőség - ha például később kerül a számlájukra pénz vagy éppen nincsenek bent a börtönben a kiétkezés időpontjában - amikor a parancsnok engedélyezheti a vásárlást.

Erős és gyengébb napok

Fotó: Nagy Attila [origo]

Körlet

A tököli intézmény csak névleg a fiatalkorúaké (Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete), sok fiatalkorú (21 éves korig számítanak fiatalkorúnak) van ugyan, de még több felnőtt korú férfi. Az egyik étrend-variációt éppen a fiatalok jelenléte indokolja, ugyanis a fejlődő szervezetnek nagyobb mennyiségű ételre (húsra, tejszeletre, stb.) van szüksége, mint a felnőttének. Emellett jellemzően kevesebb fiatalkorút látogatnak a börtönökben - körülbelül negyedüket egyáltalán nem látogatja senki -, csomagot sem küldenek nekik, így kevesebb plusz élelmiszert és pénzt kaphatnak a spejz kártyára is. (A beküldött élelmiszer mennyisége egyébként szabályozva van, tehát nem lehet lakomát küldeni a raboknak naponta. A szabályozásról itt olvashat bővebben.) A 18 év alatti rabok ráadásul nem dolgozhatnak (iskolába járnak, amihez kapnak ösztöndíjat, de az lényegesen kevesebb, mint a munkadíj).

Néhány alapanyag éves mennyisége a tököli intézetben 2012-ből

félsertés - 14 633 kg
hűtött csirke - 23 799 kg
tojás - 52 702 db
2,8 tej - 8 880 liter
Túró Rudi - 21 745 darab
400 grammos csomagolt kenyér (ennyi egy rab egynapi adagja) - 278.255 db
sárgarépa - 5960 kg
alma - 4365 kg


Fotó: Nagy Attila [origo]

A heti menü egyik változata

Tökölön hétfőn, szerdán és pénteken van meleg vacsora, a többi napokon hideg. Azon a napon, amikor ott jártunk, reggelire kenyér volt felvágottal és teával, ebédre palóclevest és rántott csirkét adtak burgonyával, estére pedig fejenként két mákos patkót. Fejedelmien hangzik ez börtönkosztnak, de az öthetes étlapot elnézve azért lehetségesek ilyen erős napok, mert cserélődnek a gyengébbekkel, amikor például csak leves és valamilyen tészta az ebéd. A rabok Golcsné szerint sem igen reklamálnak a minőségre - pedig, mint a kevés élvezeti források egyike, kardinális kérdés - inkább többet szeretnének.