Új tőkekövetelmények az európai bankok számára

Vágólapra másolva!
Hamarosan hatályba léphet az Európai Unió teljes területén a tőkekövetelményekről szóló uniós rendelet, amely új tőkekövetelmények állapít meg az európai bankok számára. A Schönherr szakértői Szalóki Gergely és Peter Feyl szerint mindez azt is jelenti, hogy elérhető közelségbe került a fizetőképesebb és biztonságosabb európai pénzügyi rendszer megteremtése.
Vágólapra másolva!

Hamarosan hatályba léphet az EU teljes területén a tőkekövetelményekről szóló Európai Uniós rendelet (EU Capital Requirements Regulation, a továbbiakban "CRR"), amely minden tagállamban egy átfogó, és kockázat-orientált szabályozási keretet kíván teremteni.

Mivel a globális pénzügyi válság láthatóvá tette az európai hitelintézetek prudens működését biztosítani hivatott jelenlegi szabályozási környezet fogyatékosságait, a CRR szigorúbb szabályokat vezet be a pénzügyi intézmények szavatoló tőkéjét, fizetőképességét és tőkeáttételét illetően. A cél világos: egy fizetőképesebb és biztonságosabb európai pénzügyi rendszer megteremtése - magyarázta Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda Banking and Finance csoportjának ügyvédje.

Nagyobb és jobb minőségű szavatoló tőke

A CRR a pénzügyi intézmények szavatoló tőkéjének minőségét és mennyiségét is javítani kívánja azáltal, hogy emeli az intézmények által fenntartandó szavatoló tőke arányát, és korlátokat vezet be azon a téren, hogy mely elemek tartoznak az alapvető tőkéhez.

Az uniós jogban jelenleg hatályos Basel II szabályozás szerint a pénzügyi intézményeknek és a befektetési vállalkozásoknak legalább a kockázattal súlyozott kitettségek 8 százalékát elérő összesített szavatoló tőkével kell rendelkezniük. A CRR a valóban veszteségmegosztó és veszteségcsökkentő tőkének sokkal nagyobb arányát fogja megkövetelni - hangsúlyozták a szakértők.

Tőke, tőketartalék és százalékok

A hitelintézeteknek a legmagasabb tőke-minőségi osztályba tartozó alapvető tőkével (CET1) kell majd rendelkezniük - amely 4,5 százalék. Az olyan hibrid eszközök, amelyekről a gazdasági válság során bebizonyosodott, hogy nem kifejezetten veszteségcsökkentőek, nem fognak a CET1-be tartozni (habár esetleg meg fognak felelni a kiegészítő tőke feltételeinek, ha rendelkeznek bizonyos tulajdonságokkal vagy megfelelően módosításra kerülnek). Ráadásul, minden hitelintézetnek rendelkeznie kell majd 2,5 százalékos mértékű, CET1-be tartozó tőketartalékkal.

Noha formálisan a szavatoló tőke követelménye 8 százaléknál marad, ez valójában 10,5 százalékot fog jelenteni: 6 százalék első osztályú tőke, 2,5 százaléknyi tőketartalék és 2 százalék másod osztályú tőke (mint kiegészítő tőke). Sőt, a kiemelt fontosságú bankoknak 9 százaléknyi CET1-be tartozó szavatoló tőkével kell majd rendelkezniük.

Hasonlóan a többi európai pénzintézetekhez, a hazai pénzügyi intézmények nyereségességét és osztalékfizetési képességét rövid és középtávon hátrányosan érintő intézkedések várhatóan kiegyenlítődnek hosszú távon. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint a kiegyenlítődést azon gazdasági előnyök segítik majd, amelyek a jövőbeli válságok várható gyakoriságának csökkenéséből származnak - magyarázta Szalóki.

Átmeneti rendelkezések

Annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények felkészülhessenek az új szabályozásra és az ahhoz való alkalmazkodáshoz szükséges lépéseket megtehessék (azaz növeljék a tőkéjüket, és/vagy visszaforgassák a nyereségüket és/vagy csökkentsék a kockázattal súlyozott kitettségeiket), az új tőkekövetelmények bevezetését egy felkészülési időszak előzi meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az új szabályozásnak a pénzügyi intézmények nyereségességére gyakorolt negatív hatása is egy hosszabb időszakra fog szétoszlani, nem egy csapásra kell vele számolni.

A CRR átmeneti rendelkezései csak azokra az eszközökre vonatkoznak, amelyek 2011. július 20-át megelőzően kerültek kibocsátásra, ugyanis az Európai Bizottság ekkor fogadta el a CRR tervezetet. Ezek az eszközök szavatoló tőkének minősülnek, miként eddig is, de az összegük, amelyen számon tarthatóak, bizonyos százalék alapján korlátozásra kerül, ahogy azt a CRR-ben meghatározott kereteken belül a hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapítják, és idővel fokozatosan csökken.

Az Európai Bankhatóság technikai standardokat fog kidolgozni abból a célból, hogy meghatározza annak feltételeit, miként kell a "régi rezsimbeli" eszközöket a CRR-beli vonatkozó tőketípusként kezelni abban a tízéves időszakban, amely 2013. január 1-jétől 2022. december 31-ig terjed (a CRR számos passzusában felhatalmazza az Európai Bankhatóságot ilyen technikai standardok kidolgozására).

Feyl és Szalóki kiemelték: tízéves átmeneti időszak alatt az alkalmazandó százalék évről-évre fog csökkenni, arra kényszerítve ezzel a pénzügyi intézményeket, hogy fokozatosan pótolják a kieső tőkéjüket olyan eszközökkel, amelyek a CRR szerinti vonatkozó tőketípusnak minősülnek. Az átmeneti időszak alatt a pénzügyi intézmények az ilyen "lejárt" tőkéjüket (vagyis amelyek meghaladják az alkalmazandó százalékot) olyan alacsonyabb tőke osztályban vehetik figyelembe, amilyen értéken az új szabályok minősítik ezt a tőkét, és amely így nem haladja meg az ilyen alacsonyabb tőke osztályra alkalmazandó százalékhatárt.

Következtetés

A CRR és a Basel III célja annak biztosítása, hogy az EU pénzügyi rendszerének magját képező pénzügyi intézmények biztonságosak, fizetőképesek és a hátrányos piaci folyamatokkal szemben ellenállóak legyenek. Ám azon jelenlegi szavatoló tőke eszközök, amelyek nem felelnek meg a szigorúbb Basel III és CRR feltételeinek, egy tízéves időszak alatt kerülnek csak kivonásra. Az Európai Bizottság egyértelműen megfogalmazott célja az, hogy a kormányoknak (és az adófizetőknek) a jövőben ne kelljen mentőcsomagokkal kisegíteniük a pénzügyi intézményeket.

A válság okot adott a tőkekövetelmények szabályainak CRR-ben kidolgozott változtatásaira, a szabályozott szervezetek számára több terhes feltétel előírására. Ennek következtében felmerülhet a kérdés, hogy a CRR bevezetése erősíti-e majd azt a tendenciát, hogy a kockázatot más, kevésbé szabályozott területekre (például: "árnyékbankokra") vigyék. És ha igen, további kérdés, hogy akkor milyen hatással lesz ez a pénzügyi rendszerre?