D.A.S. JogSzerviz: mikor léphet fel a versenyhivatal a fogyasztók érdekében?

Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal valamelyik országos céget bírságolt meg a fogyasztók megtévesztése miatt. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint sokak számára hasznos lehet az a következő elhatárolás, amely szerint a versenyt nem befolyásoló, de egyébként megtévesztő magatartások szankcionálása a fogyasztóvédelmi szervezetek hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a széles körben megvalósuló, a versenytársakat is érintő megtévesztés tartozik a hivatal hatáskörébe - mondta el dr. Vizi András.

Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal valamelyik országos céget bírságolt meg a fogyasztók megtévesztése miatt. Nem ritkán komoly összegek kerülnek kiszabásra és a társadalom széles körét érintő jogtalanságokat számol fel a hivatal.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: hazánkban a versenytörvény mondja ki a tisztességtelen piaci magatartás általános tilalmát. A törvény 2. §-a szerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Az előbbi általános védelemként értelmezhető szabály egyik konkrét megvalósulása a fogyasztó megtévesztésének tilalma.

A fogyasztók megtévesztésének v tilalma általánosan vonatkozik a gazdasági versenyben előforduló mindenfajta megtévesztő tájékoztatásra. Mivel azonban a törvény úgy fogalmaz, hogy a - gazdasági versenyben - tilos megtéveszteni a fogyasztókat, csak a versenyt torzító magatartásokat ítéli el, a versenyt nem befolyásoló, de egyébként megtévesztő magatartások szankcionálása a fogyasztóvédelmi szervezetek hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a széles körben megvalósuló, a versenytársakat is érintő megtévesztés tartozik a hivatal hatáskörébe - húzta alá dr. Vizi András.

A versenytörvény és a fogyasztó megtévesztése

A versenytörvény passzusai alapján különösen a fogyasztó megtévesztésének számít, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény állítása vagy valós tény megtévesztésre alkalmas állítása, az áru ellátása megtévesztésre alkalmas árujelzővel vagy az áru lényeges tulajdonságáról bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása.

Ugyanígy megtévesztésnek minősül annak elhallgatása, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy a vele szemben támasztott szokásos követelményeknek, vagy felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételeket igényel.

Megtévesztés továbbá az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről (például: fizetési feltételek, ajándékok, nyerési esélyek) megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása, valamint a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ezeket az elkövetési magatartásokat a törvény csak példálózó jelleggel adja meg, azaz egyéb, nem említett megtévesztő magatartás is szankcionálható. Annak megítélésénél, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére, a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó.

A törvény tiltja a megtévesztő üzleti módszerek alkalmazást is, amelyek indokolatlanul korlátozzák a fogyasztó választási szabadságát. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

A bírság összege

A versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos eljárás fogyasztói bejelentésre vagy hivatalból indul. Az ügyben eljáró versenytanács bírságot szabhat ki.

A bírság összegét az eset összes körülményeire - különösen a sérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a felek piaci helyzetére, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel határozzák meg. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg - mondta végül dr. Vizi András.

Az ésszerűen viselkedő fogyasztó

Az ésszerűen viselkedő fogyasztó egy adott áru vagy szolgáltatás kiválasztása során elsősorban az áru minőségét és árát veszi figyelembe. Ezeket a releváns, lényeges körülményeket elhomályosíthatják azonban olyan állítások, ígéretek, nyereményekkel való kecsegtetés, amelyek megnehezítik az áru vagy ajánlat valós megítélését.

A megtévesztés szinte minden esetben azzal jár, hogy a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozzák, mivel ekkor a fogyasztó hiányos vagy téves információk birtokában hozza meg fogyasztói döntését. A versenytörvény itt külön kiemeli azt az esetkört, amikor a vállalkozás olyan üzleti módszert alkalmaz, amely megnehezíti az áru vagy ajánlat értékelését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

A fogyasztóvédelmi iroda

A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodája végzi a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügytípusba sorolható panaszok, bejelentések intézését, illetve vizsgálatok lefolytatását, ennek körében: folyamatosan figyelemmel kísérik a verseny és a piacok működését, továbbá a hivatalhoz érkezett panaszok, illetve bejelentések alapján döntést hoznak arról, hogy induljon-e hivatalból versenyfelügyeleti eljárás a versenytörvény alapján, illetve jogsértés gyanúja esetén saját kezdeményezésre versenyfelügyeleti eljárást indítanak.

A további feladatkörök közé tartozik, hogy lefolytatják az említett ügytípusba tartozó versenyfelügyeleti eljárásokat és vizsgálati jelentésükkel előkészítik a versenytanács döntését; utóvizsgálat keretében ellenőrzik a versenytanácsi döntések végrehajtását. Ezen túlmenően a fogyasztóvédelmi iroda is részt vesz a hivatalhoz egyeztetésre érkezett jogszabály-tervezetek, koncepciók véleményezésében.