Dr. Hauck Arvid kifejtette: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerint a cégbíróság főszabály szerint legkésőbb a cég bejegyzésére, változásbejegyzésre irányuló kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül köteles dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról.
A cégbíróságnak tehát ezen a 15 munkanapos határidőn belül kell kezdeményeznie a bejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő, illetőleg a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését.
A cégbíróságok kapacitása az óriási ügydömpingre tekintettel nem tudta feldolgozni a kérelmeket, ahogyan azt már előre sejteni lehetett, a cégbíróság az esetek többségében kicsúsztak a törvényes határidőből - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az átlagos ügyérkezés sokszorosa
A beérkezett ügyek mennyiségét jól érzékelteti, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához kötelező adatbejelentés tárgyában például több mint 80 ezer beadvány érkezett, ebből 50 ezer 2013 januárjában, amely a cégbíróság átlagos havi ügyérkezésének többszörösét teszi ki.
A cégtörvény szerint amennyiben a cégbíróság a döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb három munkanapon belül köteles intézkedni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásáról, így a jogszabály által előírt kötelező adatbejelentésekről is, mivel azok formailag változásbejegyzési kérelemként kerültek benyújtásra.
Amennyiben a cégbíróság vezetője ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a cégbejegyzés (változásbejegyzés) a 3 munkanapos határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva haladéktalanul megtörténik.
Hiánypótló végzés legkésőbb nyolc munkanapon belül
Dr. Hauck Arvid szerint érdemes egyebekben megjegyezni, hogy ha a cég nem csatolta a törvény által előírt iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg a törvényben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést bocsát ki, amelyet legkésőbb a kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni. A törvény mindemellett külön kiemeli, hogy nincs helye a cégbíróság vezetőjének eljárásában hiánypótlásra történő felhívásnak.
A fenti törvényi rendelkezések azzal a következménnyel járnak, hogy a cégbíróság, amennyiben a határidő elteltét követően észleli, hogy a kérelem nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, úgy nem hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra.
Azaz, például olyan esetekben, amikor a cég nem csak az illeték és költségmentes kötelező adatbejelentésnek tett eleget, hanem például módosította a létesítő okiratát is, azonban ezért nem fizette meg az eljárási költségeket, és ezt a cégbíróság nem észlelte időben, úgy ezen költségek megfizetésére utóbb nem lehet a cégeket kötelezni.
A cégbíróságok ez idáig még nem tapasztalt leterheltsége azzal a további következménnyel is jár, hogy a 2013. február 1. után benyújtott cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek is a megszokottnál lassabban kerülnek elbírálásra, tekintettel arra, hogy a cégbíróságok folyamatosan dolgozzák fel a benyújtott kötelező adatbejelentéseket - mondta végül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az előzmények
Az [origo] korábban többször is beszámolt az eseményekről, akkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtó-főosztályán megkeresésünkre közölték: a törvénymódosítás 2011. december 30-án lett kihirdetve. A módosítás értelmében a 2012. március 1. előtt Magyarországon bejegyzett cégeknek a szükséges bejelentéseket a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kell megtenniük.
A cégbíróságok informatikai rendszerét felügyelő Microsec szakértője pedig azt mondta, hogy a szokásos terhelés 5-10-szeresét kapják, így az e-akták fogadására új szervert állítottak hadrendbe annak érdekében, hogy az ügyvédek továbbra is gyorsan, az elküldés után pár perccel megkapják az elektronikus tértivevényt a cégbírósági rendszertől.