D.A.S. JogSzerviz: Magyarországon a pusztán magáncélú letöltés nem bűncselekmény

Bár több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása, a magyar jogi szabályozás szerint a természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Nyilas Anita szerint ez annyit jelent, hogy az ily módon történő letöltés nem bűncselekmény.

Több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása. Az internetes felületekről történő letöltés, IP-cím alapján ugyanis viszonylag könnyen visszaellenőrizhető.

A többi csak azon múlik, hogy az adott ország jogrendszere megengedi-e az internetszolgáltatóknak, hogy kiadják az IP-címhez tartozó előfizetők adatait. Németországban például elég gyakori, hogy a jogosultak bírósághoz fordulnak az adat kiadása iránt, majd a sértett a jogsértővel szemben eljárást indít.

Többször felmerülő, vitát nyitó kérdés, az internet-kalózkodás jogi minősítése - mutatott rá D.A.S. JogSzerviz szakértője. A kárt a jogosultak - a kiadók, vagy a filmet, zenét forgalmazó üzletek - bevételkiesése jelenti ezekben az esetekben. Az Európai Bizottság előtt már az is felmerült a probléma orvoslásaként, hogy az internet-szolgáltatóra terheli azt a felelősséget, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban előforduló illegális letöltéseket.

A magyar szabályozás

A választ a szerzői jogról szóló törvényünkben találjuk meg - hangsúlyozta dr. Nyilas Anita. A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat érintő fájlcsere, minden esetben büntetőjogi keretek között értelmezhető, tekintettel arra, hogy a szerzői jogokat sérti. A többszörözés, illetőleg a hozzáférhetővé tétel (feltöltés) esetében ugyanis a fizetendő jogdíjak elmaradása folytán, azok nyilvánvalóan vagyoni hátrány okozásával járnak.

A törvény szerint, a pusztán magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló többszörözés, vagyis másolás, vagy ha úgy tetszik letöltés, az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználást a törvény engedi. Szerzői jogsértés hiányában pedig, büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Ebben a körben a felhasználás ingyenessége ugyanis eleve kizárttá teszi a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, s így a bűncselekmény megállapítását is.

Közvetve sem szolgálja a jövedelemszerzést

A letöltés ily módon nem bűncselekmény, tekintve, hogy a jogosult engedélye, illetve a díjfizetés nélkül megengedett - a magáncélú többszörözésre vonatkozó szabályok értelmében. Tehát természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ezekben az esetekben, annak sincs jelentősége, hogy a letöltés (többszörözés) nem jogszerűen létrejött, tehát hamisított példányról történt.

Nem tartozik az adott helyzetben elvárható gondosság körébe annak vizsgálata a letöltő részéről, hogy az interneten hozzáférhető, szerzői jogi oltalom alatt álló alkotás hozzáférhetővé tételére a szerző engedélyével, vagy annak hiányában került-e sor - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Természetesen nem jogvédett tartalmak szabadon terjeszthetőek, azonban nem elhanyagolható tény, hogy a fájlcserélőkön elérhető tartalmak legnagyobb részt a szerző engedélye nélkül jelennek ott meg, és mivel a megosztó hálózatokon a másolás (letöltés) mellett egyszerre megosztás, így visszatöltés is történik, a szabad felhasználás körét sok esetben már túllépjük, amely esetekben megvalósulhat a szerzői jogok megsértése.

A feltöltéssel, megosztással ugyanis már továbbítjuk a jogvédett tartalmat. Az ugyanis már a szerzői jogról szóló törvényünk értelmében nyilvánossághoz történő közvetítésnek számít, a jogvédett tartalom esetében. A bizonyítás azonban egyáltalán nem egyszerű, az ugyanis csak próbaletöltéssel lehetséges, továbbá, nagyon nehéz a jogsértők teljes körének feltárása, az ebben a körben történő feljelentések tehát többnyire nem hozzák meg a kívánt eredményt - mondta dr. Nyilas Anita.

Az új Btk. szerint

Információink szerint Az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel.

Szakértők korábban az [origo]-nak azt is elmondták, hogy a Btk. módosítása gesztusértékű lépésnek tekinthető, mert a magánfelhasználók eddig sem voltak sem a jogvédő szervezetek, sem pedig a hatóságok célkeresztjében: a nyomozóhatóságoknak célszerűbb a nagy halnak számító terjesztőket célba venniük.