Lesz-e következménye a ciprusi mizériának?

Fellélegeztek a piacok, miután hétvégén sikerült megoldásra jutni a ciprusi kérdésben, nagyjából úgy, ahogy egy hete megjósoltuk. A garantált betétek védelmet élveznek, de cserébe a  nagybetétesek csak a banki eszközállomány felmérése és leépítése után tudják meg, mennyit buktak. A második legnagyobb ciprusi bankot bezárják, eszközeit a legnagyobb bank veszi át. A hosszú távú következmények elvileg súlyosak, a gyakorlatban viszont gyorsan feledésbe merülhet a ciprusi közjáték.

Megszületett a megállapodás a ciprusi bankszektor megmentéséről, így az ország úgy tűnik, elkerülheti a csődöt és az eurózónából való rendezetlen kilépést. A megállapodás részleteiről éjjel született megállapodás az európai és ciprusi vezetők között, a paktumról ráadásul a ciprusi parlamentnek nem kell már újabb szavazást tartania, a múlt héten megszavazott törvények keretein belül megvalósíthatók a szükséges lépések. A piacok pozitívan reagáltak a hírre.

Buknak a betétesek

Az ügy végére csak akkor kerülhet végleg pont, ha az európai mentőalapból, az ESM-ből történő 10 milliárd eurós segélynyújtásra az eurózóna parlamentjei is rábólintanak, de az illetékesek szerint ezzel nem lesz gond, a procedúra április közepére lezárulhat, Ciprus pedig májusban megkaphatja a hitelt. Addig az EKB-nak kell életben tartó likviditást nyújtania a bankoknak, de mivel a feltételként szabott megállapodás megszületett, valószínűleg ezzel sem lesz probléma.

A ciprusi rendezés lényegében úgy zajlott, ahogy az Investor.hu hasábjain egy hete, az ügy kirobbanása után prognosztizáltuk. A hétvégi megállapodásban továbbra is szerepel a betétesek "megsarcolása", de az eredeti verzióval ellentétben a 100 ezer eurónál kisebb betétekre érvényes maradt a garancia. Cserébe azonban a 100 ezer eurónál nagyobb betétek tulajdonosai nem tudhatják, mekkora veszteséget szenvednek el, amíg a bankok problémás eszközállományát le nem építik, és ki nem derül, pontosan mekkorát is buktak a rossz hiteleken és egyéb befektetéseiken. A veszteségek jó eséllyel elérhetik a 40 százalékot, ahogy egyébként az IMF eredeti javaslata is tartalmazta.

A második legnagyobb bankot, a 84 százalékban állami tulajdonú Cyprus Popular Bankot (Laiki Bankot) bezárják, a garantált betéteket kifizetik, a megmaradt betéteket és eszközöket pedig a legnagyobb bank, a Bank of Cyprus veszi majd át, és később, a veszteségek felmérése után fizeti ki az érintett betéteket. A bankok egyelőre zárva tartanak, a nyitás utáni rohamnak pedig a tőkemozgások adminisztratív korlátozásával igyekszik a kormány elejét venni.

Ahogy korábban írtuk, a leginkább politikai játszmák miatt izgalmassá vált helyzetben főként az orosz fél tudott volna igazán nagy zavart kelteni, ha nyíltan szembe menve az Európai Unióval, saját maga segíti ki Ciprust a nehéz helyzetből egy újabb hitellel vagy a bankok feltőkésítésével. Ezért cserébe valószínűleg a ciprusi földgázipar feletti kontrollt kérte volna. Nem tudni, hogy a tárgyalások miért fulladtak kudarcba, elképzelhető, hogy Ciprus sokallta a mentőhitel árát, de az is lehet, hogy Oroszország nem akart a nyilvánvalóan fenntarthatatlan hitelspirálban mozgó Ciprus hitelezésbe fektetni, főként úgy, hogy ezzel a gazdaságilag lényegesen nagyobb súlyú partner, az EU érdekeit is megsértette volna.

Elvi síkon súlyos, gyakorlatban kevésbé

Akármi is volt az oka, a ciprusi krízis akut szakaszát úgy tűnik, valóban sikerül igazi piaci sokk nélkül átvészelni, bár soha nem szabad elfelejteni a politikusok jelentette kockázatokat az ügy körül. A rövid távú rendezés mellett a hosszú távú hatásokról sem szabad megfeledkezni, az európai politikai elit ugyanis veszélyes precedenst teremtett azzal, hogy az eredeti javaslatában figyelmen kívül hagyta a "szent és sérthetetlen" betétbiztosítás 100 ezer eurós határát.

A fontos elvi, filozófiai kérdésnek ugyanakkor meglátásunk szerint sokkal kisebb a gyakorlati jelentősége, mint ahogy azt sok megfigyelő hangsúlyozta az elmúlt napokban. Elsősorban a ciprusi bankrendszer sajátos tőkeszerkezete és a gazdasághoz képest extrém nagyságú mérlegfőösszege, valamint a jelentős, homályos eredetű off-shore vagyon miatt került ennyire előtérbe a betétesek "hozzájárulása" a banki veszteségek finanszírozásához. Egyetlen másik európai bankszektor esetében sincsenek meg ezek a tényezők együttesen.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy más típusú, de hasonlóan "unortodox" ötleteket ezek után nehéz lesz hitelesen támadni uniós részről. Ezzel együtt a ciprusi ügy arra is rávilágított, hogy a politikusok akár drasztikus lépésekre is készek, hogy megőrizzék az eurózóna egységét, ami alapvetően jó hír az euró számára.