Jó útra tér Kína

A McKinsey véleménye szerint Kína az idei évben változásokon fog keresztülmenni, de nem kell feltétlenül negatívan szemlélni a szükséges változásokat. A társaság egyik igazgatója szerint sokkal inkább a lehetőségeket kell keresni. Ez a szemléletmód azonban egyáltalán nem meglepő egy olyan tanácsadócég vezetőjétől, amely abban segít a vállalatoknak, hogy milyen megoldással tudnak túljutni a válságos időszakokon. Kína esetében nézzük csak meg az e-kereskedelem terén már globális szinten is vezetőnek számító Alibaba példáját, és máris látszik a megoldás.

Az egyik legnagyobb globális tanácsadócég, a McKinsey shanghai igazgatója jól összefoglalta, hogy Kínának egy rakás problémával kell szembenéznie a közeljövőben (korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk a kínai gazdaság problémáival). Mindamellett, nem meghazudtolva tanácsadói mivoltát, Gordon Orr úgy látja, hogy ezek a problémák lehetőségekhez vezetnek. Kiemeli, hogy a beruházás-fókuszú növekedési modellről való átállás a hosszabb távú stabilitás szempontjából nem is olyan negatív lépés. Az e-kereskedelem terén például kifejezetten előnyös ez a stratégia, mint ahogy azt az Alibaba példája jól mutatja.

Sötét felhők gyülekeznek a bankszektor felett

Kína gazdasági növekedésének lassulásával párhuzamosan a bankrendszerre egyértelműen veszélyek leselkednek. A nem-teljesítő hitelek aránya növekedésnek indulhat, ami nem csak közvetlenül érinti negatívan a bankokat, hanem a különböző strukturált befektetési termékeken keresztül közvetetten is visszahat a bankrendszerre. Az utóbbi időben a bankbetéteknél magasabb hozamok érdekében ugyanis olyan speciális befektetési termékeket dolgoztak ki a bankok, amelyek mögött egyrészt alacsony kockázatú pénzpiaci eszközök találhatók, azonban a befolyó pénz másik részéből különböző kockázatos projekteket finanszíroznak a bankok. Épp az elmúlt hetekben figyelmeztetett a Kínai Bankfelügyelet a termékek átláthatatlan összetételére és emellett szigorúbb szabályozást vezettek be ezen termékekre.

Gordon Orr, a McKinsey shanghai egységének egyik igazgatója szerint az idei év egy új időszak kezdete lesz Kínában. A legtöbb bank már fel fogja ismerni, hogy új alapokra kell helyezni az üzleti modelljét és az ügyfélszerzésre fókuszáló, "növekedés bármi áron" stratégiát fel kell hogy váltsa egy olyan modell, amely a minőségi profittermelésre fókuszál. Azok az intézmények lesznek a nyertesek, amelyek képesek a gyors profitszerzés hasznát feláldozni a megfelelő kockázatkezelés oltárán. Ez lesz ugyanis a hosszú távú sikerek záloga.
Az új kínai vezetés is felismerte a pénzügyi kockázatok veszélyeit, ezért gazdaságpolitikájának egyik sarkalatos pontja a pénzügyi kockázatok kezelése lesz. Mindemellett a beruházások terén az eddigieknél egy jóval visszafogottabb stratégiát szeretnének megvalósítani, tanulva a korábbi hibákból (erről korábbi cikkünkben olvashat).

Elszálló élelmiszer árak

Az ország belső élelmiszer kínálata már évek óta igen feszített, az import nem bővül olyan ütemben, hogy a kereslet és kínálat közötti rést be tudja tölteni, illetve az elmúlt időszak élelmiszerbiztonsági botrányai is az árak emelkedésének irányába hatottak. Nem elég, hogy tavaly év végén a KFC éttermek kapcsán merült fel, hogy növekedési hormonokkal táplált csirkéket használnak, az elmúlt hónapokban közel 16 ezer döglött sertést találtak shanghai folyókban, ráadásul ezt követően ezer elpusztult kacsa is előkerült a Nanhe folyóból. Az eset annak fényében különösen abszúrd, hogy Kína a világ sertésfogyasztásának a feléért felelős, és a sertés ára már így is jelentősen növekedett az elmúlt években.

A nép hangja egyre erőteljesebb

Az elmúlt időszakban megsokasodó lakossági felzúdulások egyre többször vezetnek sikerre. A népi ellenállások a környezetszennyezés egyre elviselhetetlenebb mértéke miatt sokasodtak meg, és a média erejét felhasználva több protestálás is sikerre vezetett. Több vegyipari gyár megvalósulása is ezek miatt dőlt dugába. A kormánynak két lehetősége van, vagy erőszakosan közbeavatkozik, vagy kompromisszumos megoldást köt.

Az új kínai vezetés talán emiatt is döntött úgy, hogy a korábbi időszakok erőltetetten beruházás-vezérelt növekedési modelljéről egy olyan stratégiára áll át, melynek középpontjában a fenntartható növekedés áll mind környezeti, mind ésszerűségi szempontból (korábbi ésszerűtlen beruházások során szellemvárosok és kirakatgyárak is épültek). Kérdés azonban, hogy mennyi növekedési áldozatot vállal be a pártvezetés, de egyelőre úgy tűnik, eléggé elszántak ez ügyben.

Infrastruktúra beruházásokra még van igény

Az igaz, hogy az ésszerűtlen beruházásoknak gátat akar szabni Kína, azonban a McKinsey igazgatója szerint vannak bőven olyan beruházási lehetőségek, amelyek értelmesek és megvalósításra várnak. A megdöbbentő statisztikákból az derül ki, hogy Kíná rendelkezik a világ legnagyobb fizetős úthálózatával és gyorsvasút rendszerével, valamint a világ nyolc legforgalmasabb teherszállítási kikötője közül jelenleg 6 Kínában található.

A lenyűgöző statisztikák ellenére az országban még mindig drága a logisztika, ami azt mutatja, hogy egy ekkora országnak még ennél is kiterjedtebb szállítási hálózatra van szüksége. Az is szembetűnő, hogy az országban 452 repülőtér van, ami jelentősen elmarad Brazília 713 és az Egyesült Államok 5194 repterétől. Ehhez a statisztikához hozzájön még, hogy negyvennégy 1 milliós lélekszám feletti városban csak buszos tömegközlekedési lehetőség van.

Ezek az elmaradottságok hozzájárulnak a magas élelmiszerárakhoz, ugyanis ilyen körülmények között az ellátási láncok csak túl drágán tudnak működni.

Az infrastruktúra elmaradottságánál azt is meg kell említeni, hogy a városi lakások nagy része igen fejletlen. Tipikusan azokra a lakóépületekre kell gondolni, amelyeket a 80-as évek környékének erőltetett ütemű ingatlan beruházásai miatt silány minőségben húztak fel.

Ezen tényezők miatt Gordon Orr továbbra is úgy véli, hogy a kínai gazdaságban a beruházások hajtóereje megkérdőjelezhetetlen lesz idén is. Azonban ahogy a kínai vezetés is hangsúlyozza, a fókusz a fenntarthatóságon és az ésszerűségen lesz ezentúl, de mint láthatjuk, bőven van lehetőség racionális, "értéknövelő" beruházások megvalósítására is.

Az e-kereskedelemé a jövő, vagyis a jelen

A McKinsey úgy véli, hogy Kínában egyre kevésbé van létjogosultsága a hagyományos üzleti modellre építő kiskereskedelmi cégeknek, és folyamatosan egyre jelentősebb hányadot hasít ki az e-kereskedelem a fogyasztói tortából. Az online kereskedők térnyerése egyrészt az olcsó termékeknek, másrészt a házhozszállítási szolgáltatásnak köszönhető. Ez a folyamat azt vetíti előre, hogy a Home Depot, a Mattel vagy az OBI példáját követve további hagyományos kiskereskedők hagyhatják el az országot.

A The Economist pont néhány héttel ezelőtt foglalkozott azzal, hogy Kína legjelentősebb online piactereket működtető vállalata, az Alibaba már néhány statisztika alapján a világ legnagyobb e-kereskedelemi társaságának tekinthető. Tavaly elérte a 170 milliárd dollárt az Alibaba portálokon keresztül történő értékesítések volumene, így ebben a tekintetben megelőzte az eBay és az Amazon összesített értékesítését. Lassan ott tartunk, hogy évi ezer milliárdos forgalmat bonyolítanak majd az Alibaba portálokon keresztül.

Az Alibaba egyébiránt a jövő kínai gazdasági modelljének jó példája. A társaság ugyanis a beruházásvezérelt növekedési modell helyett a fogyasztás-vezérelt üzleti modellben gondolkodik. Erre alapozta eddigi sikerét is, és a jövőben ez még csak hatványozottabban érvényesülhet. Hamarosan az is kiderül, mennyit ér a társaság a befektetők szerint, ugyanis tőzsdei kibocsátás (IPO) készülődik a társaság háza táján.