Aki tud zsarolni, annak könnyebb

Nem keveset kockáztat az a vállalkozó, aki kicsit is erőteljesebben követeli jussát a több milliárdos adósságot felhalmozó kórházaktól. A legegyszerűbb büntetés, hogy soha többet nem rendelnek tőle a kórházak. Az egészségügyi intézmények nem is restek élni ezekkel az eszközökkel - az [origo] olyan beszállítókkal beszélt, akik hónapokon át ingyen hiteleznek az államnak.

"Megfenyegettek, hogy elveszítjük a megrendelést. Végül el kellett engednünk a sokhavi késedelmi kamatot, hogy beszállítók maradhassunk" - idézett fel egy állítása szerint jellemző történetet az egyik nagy hazai orvostechnikai cég ügyvezetője arról, hogy milyen pozícióból tárgyalnak a több tíz milliárd forintnyi adósságot maguk előtt toló magyarországi kórházak a hitelezőikkel. "Egyszer, hosszas és eredménytelen egyeztetési folyamat végén, a fizetési meghagyás eszközéhez nyúltunk. A pénzünket akkor megkaptuk, de utána évekre kiszorultunk az adott intézmény beszállítói közül" - említett egy hasonló esetet egy másik cégvezető.

Az óriásira duzzadó kórházi adósságállomány évek óta kiirthatatlan jelenség, de a kezelésére eddig még nem született olyan merész elképzelés, mint amilyenről a Napi Gazdaság beszámolt. A kórházak nemcsak azt akarják elérni, hogy a fizetési határidejük hosszabbodjon meg egy teljes évvel, hanem burkoltan azt is felvetették: a mostani tartozásaik nagyjából felét soha ne kelljen megadniuk a beszállítóiknak. Mindezt megerősítette több, a problémában érintett vállalat általunk megkérdezett vezetője is.

Nem fizet az állam, hitelt kell felvenni

"Az éves árbevételünk közel 300 millió forint körüli, a kintlévőségünk 33 millió, ebből a kórházaknál van 22 millió. Azért vagyunk képesek ezt finanszírozni, mert majdnem 25 éve vagyunk a piacon, összegyűlt pár tízmillió forint tartalékunk, valamint további bevételeink származnak a versenyszférából is. De így sajnos nem tudunk fejlesztésekre költeni. 2010 végén az is előfordult, hogy egyhavi bér kifizetésére hitelt kellett felvennünk a be nem folyó bevételek miatt" - mondta az [origo]-nak Králik György, az egészségügyi informatikában tevékenykedő Orgware Kft. ügyvezetője.

A fenti számok még visszafogottnak számítanak. Egy nagy német vállalat magyar leányának ügyvezetője érdeklődésünkre közölte, évente 2,5 milliárd forint értékben szállítanak a kórházaknak, főleg kötszereket, és a lejárt kintlévőség meghaladja az egymilliárdot. "Több száz millió forint értékben kellett már hitelt felvennünk, amelynek a kamatterhét nemigen tudjuk a kórházaknál késedelmi kamatként érvényesíteni" - magyarázta.

Zsarolási potenciál

"Akinek van zsarolási potenciálja, annak könnyebb. Egy ügyviteli rendszer például jó pozíciót jelent, mert ha azt nem támogatják, előbb-utóbb megáll az élet az intézményben. Egészen más a helyzet, ha valaki műtéti segédeszközöket szállít, azokat meg lehet rendelni mástól is" - szemléltette a játszma finomságait egy név nélkül nyilatkozó szakember.

Az amerikai tulajdonú Medtronic Kft. több mint 500 millió forint lejárt tartozáshoz nem jut hozzá, ez az éves árbevétele 15-20 százaléka. "Nincsenek eszközeink az adósság behajtására, hiába írja elő az állam magának a 60 napos fizetési határidőt, és a késedelmi kamatot sem akarja senki kifizetni. A másik oldalon viszont megesik, hogy a tárgyalópartner félreérthetetlenül utal arra: ha valami nem tetszik, más vállalkozások szívesen átvennék a helyünket. Egyedül arról nem beszél senki, hogy a beteg megkapja-e a lehető legjobb ár-érték arányú, hatékony egészségügyi szolgáltatást" - mondta az [origo]-nak Tamás Viktor ügyvezető.

Az adót persze így is be kell fizetni

Tamás Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy a késedelmes fizetéssel maga az állam hozza olyan helyzetbe a cégeket, hogy azok adott esetben nem vagy csak késve tudják befizetni a járulékokat, az áfát és más adókat. "Ekkor aztán azonnali szankcionálás következik, ami éppen az állami intézmény tartozása miatt nem éppen fair eljárás. E tartozások összevezethetőségét már többször felvetettük, mindeddig sikertelenül. Az a szomorú, hogy ez az egész adósságtörténet egy sokéves folyamat eredménye, és mindig ugyanoda vezet vissza, mivel a rendszer alulfinanszírozott, és nem hatékony" - tette hozzá.

Nem hajlandók engedni a tőkéből

Az átlagos fizetési határidő már jóval 120 nap fölött van, miközben késedelmi kamatot alig valaki kap - számolt be az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) tapasztalatairól Rásky László, a szervezet főtitkára. A szövetség tagvállalataival szembeni követelésállomány tavaly 10-12 milliárd forint lehetett, idén már most 7 milliárdra rúg - sorolta az adatokat. Kérdésünkre kijelentette, lehetetlennek tartja a tartozás nem kamat részének bármilyen arányú elengedését, mert "egyszerűen nincsenek olyan profitráták, amelyek ezt lehetővé tennék".

A B. Braun Medical Kft. orvostechnikai eszközök eladásából befolyó pénzének megközelítőleg 16 százaléka nem érkezik meg időben. A vevői kintlévőség az év folyamán átlagosan 130 napot tesz ki - mondta Csató András gazdasági igazgató. A B. Braun azon kevés cég közé tartozik, amelyeknek a partnerek a határidőn túli tartozások után kifizetik a késedelmi kamatot. "A hatályos jogszabályok nem is teszik lehetővé a késedelmi kamat elengedését, hiszen az ilyen megállapodás semmis, bíróságon meg lehet támadni" - jegyezte meg Csató András.

"A kórházak nem azért fordulnak adott esetben a konkurenciához, mert így akarnak bosszút állni, hanem azért, mert ha egy beszállító - a saját érdekei szempontjából teljes joggal - azt mondja, hogy mostantól csak azonnali készpénzes fizetéssel szállít, akkor a kórház kénytelen máshonnan rendelni, hogy végezni tudja a feladatát" - mondta érdeklődésünkre Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke.

Fogytán a türelem

A kórházak az utóbbi években érzékelték, hogy fogytán a cégek türelme. Ennek részben nyilván a gazdasági válság az oka, részben pedig az, hogy az egri HospInvest és a dunaújvárosi kórház csődje óta már nem lehet biztosra venni, hogy az adósságot egyszer majd kifizetik - mondta Rácz Jenő. Elismerte azt is, hogy az 50 százalékos tartozáselengedés piaci körülmények között "valóban nem reális" ötlet, szerinte ez csak egy egyedi kezdeményezés volt.

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója érdeklődésünkre azt mondta, nem is hallott erről a felvetésről, de tekintve, hogy a beszállítók szempontjait is figyelembe kell venni bármilyen megállapodás kidolgozásakor, az ötlet "tartalmilag sem vehető komolyan". "A baj valóban nagy, de nem hinném, hogy ez volna a megoldás" - jelentette ki.

A hazai cégek már padlón vannak

A megkérdezettek szerint az adósság azzal együtt nagyon romboló hatású, hogy óriási az árverseny. "A multik nyilván jobban bírják ezt, de a hazai vállalatok már padlóra kerültek. Jellemző, hogy a gyógyászati segédeszközök piaca 50 milliárd forint egy évben, és 2006 óta ennyi. Vagyis a cégek nyereségét azóta minimálisra csökkentette az infláció. Mindez abból is lemérhető, hogy szakmai konferenciákra alig lehet vállalkozói oldalról szponzort találni, egyszerűen nem jut pénz ilyesmire" - mondta Králik György.

Az idei év ráadásul különösen nehéznek ígérkezik. Általában a harmadik negyedévben szokott elindulni a tartozások halmozódása, a negyedikben csúcsosodik ki, aztán pár milliárd forintot odadob a mindenkori kormány a szektornak, ebből az adósság egy részét rendezni lehet. Most azonban máris nagy az adósságállomány, és még nyilván nőni fog - jósolta több beszélgetőpartnerünk is.

Nekünk nincs pénzünk, fenyegesse meg a fenntartónkat!

Abban mindannyian egyetértettek, hogy alapvetően nem a szűk mozgásterű kórházak a hibásak, hanem a rendszer, hiszen az ellátási kötelezettségük és a finanszírozásuk nem áll összhangban egymással (bár bizonyos intézmények a hozzáállásukkal is tetézik a nemfizetést, amennyiben nem reagálnak a megkeresésekre, vagy éreztetik, hogy a konkurenciával való fenyegetéstől sem riadnak vissza). "Nagyjából egyhavi összeg hiányzik a kórházak finanszírozásából, ezt általában az év végén pótolja ki az állam, ami tarthatatlan rendszer" - jelentette ki a német tulajdonú cég fent idézett vezetője.

Az egyik, szintén névtelenül nyilatkozó menedzser szerint előfordult, hogy informálisan maguk a kórházvezetők javasolták, hogy a beszállítók fogjanak össze, és a közüzemi, illetve egyéb monopolhelyzetben levő szolgáltatókhoz hasonlóan, fenyegetőzzenek a szállítás leállításával, amíg a tartozások fennállnak. "Ez azonban sem az éles piaci verseny, sem a szállítók döntő részét tömörítő Orvostechnikai Szövetség etikai kódexe alapján nem járható út".

A cégvezetők leginkább azt sérelmezik, hogy amikor az állam átvette a kórházakat, megvolt a lehetőség, hogy tisztába tegyék a viszonyokat, mégsem történt semmi. "Ehhez a kérdéshez is úgy közelítenek az illetékesek, ahogy a magyar egészségügyben általában szokás: nem gyógyítjuk meg, csak kezelgetjük. Sose tesznek a rendszerbe annyi pénzt, amennyivel működni tudna, csak ideiglenesen csökkentik a feszültséget. És a szándékot sem látjuk arra, hogy ez megváltozzon" - foglalta össze Tamás Viktor.