Fordulnak a bankpapírok?

Ugyan az elmúlt hetekben némileg elgyengültek a meghatározó amerikai bankpapírok, de most úgy fest, mintha erőt gyűjtenének és újra hódító útra indulnának. Nem lesz egyszerű leküzdeni a korábbi lokális csúcsokat, mivel több akadályon is át kell jutniuk.

BANK OF AMERICA (NYSE): Megrohamozhatja a lokális csúcsot

November óta szinte folyamatosan halad az északi irány felé a Bank of America árfolyama. A részvény az 50 napos mozgóátlag fölött mozog, miután sikerült a trendvonalról, illetve a 76,4 százalékos Fibonacci szintről felszökkennie. Az MACD közelgő vételi szignálja jó jel lehet. A 12,8 dolláros márciusi csúcson átlépve akár 14 dollár fölé is eljuthat a papír.

Ha a részvény letöri az emelkedő trendvonalat, az 50 napos mozgóátlagot, illetve a 76,4 százalékos Fibonacci szintet, akkor 11,3 dollárnál a 61,8 százalékos Fibonacci lehet fontos támasz. Utóbbi roppanása esetén 10,9 dollárnál az 50 százalékos Fibó funkcionálhat menedékként.

Bank of America napi grafikon (NYSE)

GOLDMAN SACHS (NYSE): Kedvező jeleket küldött

A 140 dolláros támasza nem csak hogy megállította, de még vissza is fordította északi irányba a Goldman Sachs részvényét. A felpattanást egyébként az RSI csökkenő trendjének megtörése is támogatja, sőt, rövidesen az MACD is vételi jelet küldhet. Az első ellenállások már nincsenek is olyan messze, a 148 dolláros szint mellett a 150 dollár közelében ólálkodó 50 napos mozgóátlag gördíthet akadályt az árfolyam elé. Optimista esetben viszont a 160 dollár is elérhető a bankpapír számára.

Ellenkező esetben ismét 140 dollárig csúszhat vissza az árfolyam, melyet az emelkedő trendvonal is erősít. Ha elesnének a fontos szintek, akkor akár 130 dollár is benézhet a Goldman. A 123,5 dollárnál lévő 200 napos mozgóátlagra szintén érdemes figyelni.

Goldman Sachs napi grafikon (NYSE)

CITIGROUP (NYSE): Még mindig tart az emelkedő trend

Tavaly nyár óta emelkedő trendben mozog a Citigroup árfolyama, mely ugyan benézett az 50 napos mozgóátlag alá, de ennek ellenére biztatóan fest a grafikon. Ha átlép a részvény az 50 napos mozgóátlagon, akkor megcélozhatja a 47,6 dolláros szintet a papír. Azon átjutva az 50 dolláros lélektani szint lehet akadály, majd a 138,2 százalékos Fibonacci 56,3 dollárnál. Az MACD közelgő vételi jelzése lökést adhat.

Ha képtelen lenne az árfolyam visszamászni az 50 napos mozgóátlag fölé és beesik a részvény az emelkedő trendvonal alá, akkor a 42,5 dollárnál fekvő 76,4 százalékos Fibonacci, illetve a 41 dollárnál húzódó támasz lehet fontos szint. Utóbbiak eleste után 38,9 dollárnál a 61,8 százalékos Fibonacci funkcionálhat menedékként.

Citigroup napi grafikon (NYSE)

Mik azok a mozgóátlagok?

A mozgóátlagok a technikai elemzés eszköztárának kedvelt elemei. Három fajtáját különböztetjük meg, köztük az egyszerű, az exponenciális és a súlyozott mozgóátlagot. Az egyszerű mozgóátlag számítása a legkönnyebb, hiszen ebben az esetben a rendelkezésre álló kereskedési adatok közül mindig a legutolsókat átlagoljuk. Ennél fogva a mozgóátlag a piaci folyamatokat lesimítva fogja követni, melynek előnye, hogy az éles kiugrásoktól megtisztítja a grafikont, viszont adott esetben a piaci fordulókra csak időben csak késve reagál.

Az egyszerű mozgóátlagok két legelterjedtebb típusa az ötven és kétszáz napos mozgóátlag. Az ötven napos a legutolsó ötven nap, a kétszáz napos pedig a legutolsó 200 nap árfolyamadatainak átlagát mutatja. Ahogy haladunk előre az időben, úgy természetesen a mozgóátlag értéke is folyamatosan változik.

A technikai elemzésben a mozgóátlagok akkor adnak vételi jelzést, ha a rövidebb távú alulról metszi a hosszabb távú mozgóátlagot. Eladási jelzés pedig ebből kiindulva akkor érkezik, ha a rövidebb mozgóátlag felülről metszi a hosszabbat. A szakirodalomban azt a formációt, amikor az ötven napos mozgóátlag alulról metszi a kétszáz naposat, Golden Cross-nak (aranykeresztnek), amikor az ötven napos mozgóátlag felülről metszi a kétszáz naposat Death Cross-nak (halálkeresztnek) nevezzük.

Mi az az MACD?

Az angol Moving Average Convergence Divergence szó kezdőbetűből áll az MACD. Az indikátor a leggyakoribb trendkövető indikátor. Két különböző időtávú mozgóátlagból áll az MACD. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a gyorsabb mozgóátlag alulról metszi a lassabbat. Eladási szignált pedig akkor, ha a gyorsabb mozgóátlag beesik a lassabb alá. A grafikonon egy középvonal is látható, ami alatt a vételi jelzés markánsabb, felette pedig az eladási.

Mi az RSI?

Az RSI az angol Relative Strength Index rövidítése, mely az adott instrumentum relatív erejét mutatja. Az indikátor értéke 0 és 100 között ingadozik. Az RSI kiszámolásának módja: 100-(100/(1+E/CS)), ahol az E azoknak a záróáraknak az átlaga, melyek az előző "n" napon emelkedtek, míg a CS azoknak a záróáraknak az összege, amelyek az előző "n" napon csökkentek.

Túladott egy instrumentum akkor, ha 30 alatti az RSI értéke, és túlvett, ha 70 fölött mozog. Vételi vagy eladási jelzést akkor kapunk, ha a túladott vagy a túlvett zónából kilép az indikátor.

Az RSI indikátor esetében gyakran vizsgálják a technikai elemzők, hogy az árfolyammal együtt mozog-e, vagy más utakon jár. Ha az árfolyam új lokális csúcsot ér el, de az indikátor a korábbi lokális csúcstól alacsonyabb szinten ér el csúcsot, akkor divergenciáról beszélünk, ami sokszor trendfordító szokott lenni.

A Fibonacci-számok a tőzsdén
Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.