Célegyenesben a magyar űrkísérlet

Fontos fázisához érkezett az orosz koordinálás alatt megvalósult Obsztanovka (magyarul környezet) nevű űrfizikai mérési kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson.

Pénteken, hazai idő szerint délután 4 órakor Pavel Vinogradov és Roman Romanenko űrhajósok megkezdik az Obsztanovka (magyarul környezet) nevű űrfizikai mérési kísérlet több mérőeszközből, szenzorból álló egységének felszerelését a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz moduljának külső felületén, majd üzembe helyezik. A munka várhatóan több óráig eltart. Ez a fontos lépés egy tudományos program nyolc éves tervezési, előkészítési szakaszát zárja le, és a tényleges kutatást (adatgyűjtést, tudományos értelmezést) indítja el. (Az előkészületekről rendszeresen beszámolt az Űrvilág portál, az eszközök februári ISS-re feljuttatásáról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Az ISS külső falára kerülő egyik vezérlő, adatgyűjtő számítógép (Wigner Fizikai Kutatóközpont, SGF kft). Ez vezérli a SAS3-műszert is. Forrás: ELTE

Az Obsztanovka tudományos programjával, eszközeivel a Föld plazmakörnyezetét, űr-időjárási jelenségeket alacsony pályán (low Earth orbit, LEO) vizsgáló műholdas, fedélzeti mérések sorába illeszkedik. E vizsgálatok kiterjedt, összefüggő jelenségkört céloznak, benne a Napból a Földet érő változó hatások keltette fizikai folyamatokat, vagy a globális változást is tükröző légköri elektromosság több jelenségét. A plazma környezetünk pontos térképezése, ismerete a műholdas alapú helymeghatározó rendszerek, például a GPS pontosságát is érinti. A műholdas vizsgálatoktól eltérő módon az Obsztanovka különlegessége, hogy ilyen kiterjedt (körülbleül 72x108 méter) fémtest környezetében, mint az ISS, a keringő űreszköz hatása a ritka plazmaközegre, illetve a terjedő, természetes keltésű villamosjelekre nem ismert, ezt vizsgáló űrkísérlet még nem történt. (A program hivatalos oldala itt érhető el.)

A SAS3 berendezés Forrás: ELTE

Az Obsztanovka moszkvai Kozmikus Kutatások Intézete által koordinált fejlesztésében meghatározó szerepet kaptak a magyar intézetek. A kísérlet összesen 11 mérőműszerét a Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábban KFKI RMKI) és az SGF Kft. által fejlesztett, és épített, három számítógépből álló egység vezérli, emellett végzi a tudományos adatok tárolását, a földi vezérlő parancsok értelmezését, végrehajtását is. A 11 mérőeszköz egyike az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja és a BL-Electronics Kft. közös fejlesztéseként megvalósult SAS3 berendezés. A más műholdas programokban, például a most is futó Chibis mikroműholdon is sikerrel alkalmazott SAS egység elektromágneses hullámterjedési méréseket, adatgyűjtést és elemzést végez.