Miképp és mennyiben vonhatóak felelősségre a cégvezetők a társaságok tartozásaiért? (1. rész)

Vágólapra másolva!
Kell-e egy gazdasági társaság tagjának, vezetőjének tartania attól, hogy a társaságtól annak megszűnése, felszámolása miatt behajthatatlan tartozást a magánvagyona terhére kell megfizetnie? Vagyis, milyen lehetőség van a társaság tagjával, volt tagjával, esetleg vezetőjével szemben az igény érvényesítésére, ha a gazdasági társaság nem fizeti ki tartozásait, felszámolás alá került vagy más módon megszűnt? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint a válasz sokrétű, attól függően, hogy tagról vagy vezetőről, továbbá milyen társasági formáról van szó.
Vágólapra másolva!

A jelenleg hatályos csődtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégeljárást szabályozó törvény több rendelkezése foglalkozik a tag, a volt tag és a vezetők felelősségével.

Ezzel a jogalkotás egy felelősségi hálót feszített ki, amelynek az a célja, hogy ne lehessen a társaság jogutód nélküli megszüntetésével, felszámolásával a hitelezők jogos igényeit kijátszani - mutatott rá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogi szabályozás ezzel megszüntette a korábbi szabályozásnak azt a hiányosságát, hogy a társaság tartozásaiért a Bt. beltagja és Kkt. tagja kivételével sem a tagok, sem a vezetők nem feleltek.

Létrehozásának indoka a felelőtlenség kiküszöbölése volt

Dr. Juhász László hangsúlyozta: ezen új jogintézmény létrehozásának alapvető indoka a társaság vezető tisztségviselőinek a társasági hitelezők irányában fennálló felelőtlenségének kiküszöbölése volt.

A vezető tisztségviselőt sem szerződéses, sem szerződésen kívüli felelősség nem terheli a hitelezőkkel szemben (szerződéses úgynevezett önkéntes hitelezők, illetve szerződésen kívül károsultak úgynevezett kényszerhitelezők) a társaság által elkövetett szerződésszegésért, illetve működési körében általa szerződésen kívül okozott kárért.

A vezetői felelősség szabályozása azért újdonság, mert a vezető tisztségviselő a társaság képviselőjeként eljárva köt szerződést a társaság hitelezőjével, ennek megfelelően szerződéskötése révén nem ő, hanem a társaság lesz a szerződés alanya.

A vezetői felelősség kérdése

A vezető tisztségviselők felelőssége megállapíthatóságát 2006-ban teremtette meg a jogalkotás, s miután a legtöbb esetben a felszámolás ténye miatt nem kerül sor a hitelezői igények kielégítésére, ezért a csődtörvényben (1991. évi XLIX. törvény, a Cstv.) található szabályozás kerül leggyakrabban alkalmazásra.

A Cstv. 33/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, és a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését, felelősséggel tartoznak a hitelezők felé. A szabályozásnak tehát ez a nagy újítása, a vezető a magánvagyonával felel a kielégítetlen tartozásokért.

Ki minősül vezetőnek?

A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének adatait a cégjegyzék tartalmazza. A vezetői felelősség szempontjából gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ezt a személyt a gyakorlat "árnyékdirektornak" nevezi, jellemzően olyan tulajdonosról van szó, aki nincs a cégjegyzékbe vezető tisztségviselőként bejegyezve, mégis ő hozza meg a döntéseket.

Ezzel a szabályozással egyértelmű, hogy azok a vezető tisztségviselők tartoznak felelősséggel, akik a cégjegyzékben szerepelnek a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés közzétételét) megelőző három évben, illetve akik árnyékdirektornak minősülnek - emelte ki a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Egy konkrét ügyben például, ahol a családi kft-ben a tulajdonos hozta meg a döntéseket, de a fia volt ügyvezetőként bejegyezve, a bíróság nem fogadta el a fiú azon védekezését, hogy ő csak névleges ügyvezető volt, őt is marasztalta a bíróság. Vagyis, ha több vezető közösen okozott kárt - akár egy időben, akár egymást követően voltak vezetők -, felelősségük egyetemleges - mondja a törvény.

Mi a felelősség lényege?

A kialakított modell gyakorlatilag egy mögöttes, kártérítési felelősséget állapít meg. (A gyakorlat ezt a modellt "wrongful trading"-ként [felelőtlen gazdálkodás] említi, utalva az angolszász gyökerekre.) Ennek során a kártérítési perekben kialakult bírói gyakorlatnak, s a speciális előírásoknak megfelelően a felperes (a hitelező vagy a felszámoló által képviselt adós) köteles bizonyítani, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet mikor következett be.

Köteles bizonyítani azt is, hogy kik voltak a társaság vezetői ebben az időszakban, (beleértve az árnyékdirektor személyét is), továbbá, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után a vezető jogellenes eljárása következtében milyen összeggel csökkent az adós vagyona, illetve, hogy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsították (összegszerűen megjelölve a kielégítetlenül maradt részt).

Azt is bizonyítania kell, hogy a környezeti terhek rendezését elmulasztották, illetve a vezetői magatartás és a bekövetkezett vagyonvesztés, a hitelezői követelés kielégítésének meghiúsítása között okozati összefüggés áll fenn.

Mikor mentesül a vezető a felelősség alól?

Dr. Juhász László elmondta: a magyar csődjogi szabályozás a vezető felelősség alóli mentesülés tekintetében kimentéses (exculpációs) szabályt iktatott a törvénybe, ami azt jelenti, neki kell bizonyítania, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.

Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, ez a vélelem azonban megdönthető.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük - a szerk.)