A bizalmi vagyonkezelésre számos új üzletág alapítható a jövőben

Magyarországon eddig nem ismerték a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, így az új jogi lehetőség fontosságára tekintettel az [origo] két részes összeállításban próbál minél pontosabb képet adni. Az első részben dr. Bán Chrysta, a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője adott tájékoztatást, a most olvasható második részben a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői, dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara veszik sorra a legfontosabb kérdéseket, tudnivalókat.

2014. március 15-én hatályba lép Magyarország új Polgári törvénykönyve, amely a magyar jogban eddig ismeretlen, angolszász gyökerű jogintézményt, az úgynevezett bizalmi vagyonkezelést is bevezeti a magyar jogba.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményében rejlő sokrétű gyakorlati lehetőségek miatt, a bizalmi vagyonkezelésre a jövőben számos új üzletág alapítható - húzták alá a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői, dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara.

A bizalmi vagyonkezelés lényege

A bizalmi vagyonkezelés bevezetése lehetőséget teremt a magyar jogban, egy olyan megoldás kialakítására a jövőben, amelynek révén egy meghatározott vagyontömeg (az úgy nevezett kezelt vagyon) megőrzésére, védelmére, kezelésére és/vagy gyarapítására a végletekig személyre szabott, ügyfelek igényeit maximálisan figyelembe vevő megoldás dolgozható ki. A bizalmi vagyonkezelés egyik sajátosságát épp az adja, hogy a fenti "vagyonvédelmi" - "vagyonkezelési" funkciót egy (a magyar jogban) rendkívül speciális módon valósítja meg.

A bizalmi vagyonkezelés során ugyanis a kezelt vagyonnal rendelkező vagyonkezelőre a kezelt vagyon tulajdonjogát ténylegesen át is ruházzák, aki így a vagyon kezelése során jogilag ugyan tulajdonosként, "saját nevében" lép fel, ugyanakkor a kezelt vagyon mégis mindvégig elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától - fejtették ki a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői.

Ennek az az oka, hogy a kezelt vagyont minden esetben egy konkrét cél megvalósítása érdekében ruházzák át a vagyonkezelőre. Ez a cél pedig nem más, mint a kezelt vagyonnak egy vagyonkezelőtől eltérő harmadik személy (az úgynevezett kedvezményezett) javára történő kezelése.

Egyszerű gyakorlati példa

Egy egyszerű gyakorlati példaként tegyük fel, hogy egy munkáltató a munkavállalói részére azok nyugdíjas éveire kíván juttatni egy meghatározott összeget annak érdekében, hogy így egészítse majd ki a munkavállalói nyugdíját. Ezért minden hónapban valamennyi összeget (például: kétezer forintot) félre tesz minden egyes munkavállalója részére.

A munkáltató azonban nem akarja ezt az összeget a saját könyveiben tartani, sem pedig a munkavállalók részére a nyugdíj-korhatár elérése előtt kifizetni. Így a munkáltató úgy dönt, hogy ahelyett, hogy a kétezer forintot havonta kifizetné a munkavállalóinak, vagy magánál tartaná, az így összegyűjtött pénzt minden hónapban inkább egy harmadik személy, a vagyonkezelő tulajdonába adja azzal, hogy a vagyonkezelő az így átadott pénzt a munkavállalók javára köteles kezelni.Vagyis a pénzt a munkáltató a vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelésébe adja.

Mivel a kezelt vagyont minden esetben egy konkrét cél megvalósítása érdekében ruházzák át a vagyonkezelőre - a fenti példában ez a cél a pénzkezelése és kamatoztatása a munkavállalók javára annak érdekében, hogy a munkavállalók a munkáltató által megálmodott nyugdíj-kiegészítésben részesüljenek a jövőben -, a kezelt vagyon felett a vagyonkezelő nem véglegesen, hanem minden esetben csak egy meghatározott időtartamra szerez tulajdont. Nagyon lényeges, hogy ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint ötven év mutatott rá dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara.

Kérdések sokasága vetődhet fel

A kezelt vagyon tulajdonjogának vagyonkezelőre való átruházása kapcsán felvetődhetnek a következő kérdések. Miért előnyös a kezelt vagyonnak a vagyonkezelőre való átruházása? Hogyan érhető el, hogy a vagyonkezelő a ráruházott vagyont valóban a kedvezményezett javára használja, és a vagyonkezelő ne éljen vissza a kezelt vagyon feletti tulajdonjogával?

Végül mit tehet a vagyonrendelő és/vagy kedvezményezett, ha a vagyonkezelő mégis jogosulatlanul csökkentené a kezelt vagyon nagyságát? Milyen esetleges további előnyökkel járhat a konstrukció?

Miért előnyös a kezelt vagyonnak a vagyonkezelőre való átruházása?

A vagyonkezelő kezelt vagyon feletti tulajdonszerzésének legnagyobb előnye, hogy így biztosítható, hogy a kezelt vagyon védve legyen a vagyonrendelő és a kedvezményezett hitelezőivel szemben is. Hiszen mivel a kezelt vagyon kikerült a vagyonrendelő tulajdonából, és a fölött a kedvezményezett nem szerzett tulajdont, azok hitelezői nem érvényesíthetik követeléseiket a kezelt vagyon terhére.

Természetesen, mivel a kezelt vagyon nem kerül be sem a vagyonkezelő saját vagyonába, sem a vagyonkezelő általa kezelt esetleges egyéb vagyonokba, hanem azoktól mindvégig elkülönült vagyon marad, a kezelt vagyon védettséget élvez a vagyonkezelő örökösei, házastársa / élettársa, hitelezői, illetve a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői által a vagyonkezelővel szemben támasztott követelésekkel szemben is.

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői szerint az is lényeges kérdés, hogy miképp érhető el, hogy a vagyonkezelő a ráruházott vagyont valóban a kedvezményezett javára használja, és a vagyonkezelő ne éljen vissza a kezelt vagyon feletti tulajdonjogával?

A vagyonkezelésnek szigorú korlátok között kell megvalósulnia. Azaz a vagyonkezelő a kezelt vagyont (a tulajdonszerzés ellenére) nem szabad belátása szerint kezeli, hanem őt a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan szigorú kötelezettségek, továbbá a vagyonrendelő által meghatározott elvárások és korlátozások terhelik.

Szigorú nyilvántartási, titoktartási, tájékoztatási és számadási kötelezettség

Ennek keretében a vagyonkezelőt a kezelt vagyon tekintetében szigorú nyilvántartási, titoktartási, tájékoztatási és számadási kötelezettség, illetve a bizalmi vagyonkezelés megszűnése esetén elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. Ezzel egyidejűleg a vagyonkezelő köteles a vagyont a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembe vételével kezelni, és az előreláthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni.

Mindemellett a vagyonkezelőt a kezelt vagyonnal kapcsolatosan a vagyonrendelő, a kedvezményezett, és harmadik személyek irányában is felelősség terheli. Mindezek miatt a vagyonkezelő pozíciója sokkal inkább egy tisztségviselő helyzetével mutat rokonságot. Ezt támasztja alá az is, hogy a vagyonkezelő elmozdítható.

További kérdés, hogy mit tehet a vagyonrendelő és/vagy kedvezményezett, ha a vagyonkezelő mégis jogosulatlanul csökkentené a kezelt vagyon nagyságát? Amennyiben a vagyonkezelő kötelezettségeit megszegve, jogosulatlanul mégis átruház a kezelt vagyonból harmadik személyre vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett főszabály szerint visszakövetelheti az ilyen vagyontárgyat a kezelt vagyon részeként - húzták alá a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői.

Milyen esetleges további előnyökkel járhat a konstrukció?

A bizalmi vagyonkezelés elméletileg lehetőséget teremt arra, hogy lényeges időt és költséget takarítsanak meg a bizalmi vagyonkezelési konstrukciót választó felek.

További előny, hogy a vagyon egészben tartása révén a kezelt vagyon nagy valószínűség szerint kedvezőbb feltételekkel fektethető be. (A fenti példánál maradva a sok munkavállaló havi kétezer forintját kezelő vagyonkezelő valószínűleg kedvezőbb feltételekkel tudja befektetni az így összegyűlt pénzt, mint ha az őt megillető, kétezer forintot minden egyes munkavállaló minden hónapban be akarná fektetni külön-külön.)

A jogintézmény nagyfokú rugalmassága pedig nagy mozgásteret ad a bizalmi vagyonkezelést választó feleknek, hogy az igényeiket leginkább kielégítő szerkezetet alakíthassák ki a tranzakciójuk során.

Szabályainak rugalmassága miatt a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye olyan széles gyakorlati alkalmazási lehetőségeket rejt magában, amelyek az öröklési jog, a gondnokok által kezelt vagyon, a házassági vagyonjog, az üzleti vagyonkezelés, a nyugdíj-előtakarékosság és az üzleti élet egyéb területein is a jelenleg létező szabályokhoz képest rugalmasabb, az ügyfelek érdekeit maximálisan figyelembe vevő megoldások és struktúrák kialakítását teszik lehetővé.

Ehhez azonban az új Polgári törvénykönyvben meghatározott anyagi jogi szabályok mellett szükséges a vonatkozó közjogi (pl. pénzügyi jogi, elszámolási, adójogi, stb.) jogszabályanyag közeljövőben történő kialakítása is - hangsúlyozta végezetül dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara.