Kiszórják a bóvlit a befektetők

Soha nem látott mértékű tőke áramlott ki az amerikai bóvlikötvények piacáról az elmúlt héten. A befektetők elsősorban a Fed pénzpumpájának idő előtti leállásától tartanak, ami - több más tényezővel együtt - erőteljes hozamemelkedéshez vezetett az amerikai kötvénypiacon, ez pedig a kötvényárfolyamok csökkenésével járt együtt. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a folyamat nem csak átmeneti lesz, ezért hanyatt-homlok menekülni kezdtek a bóvlikötvényekből.

Óriási mértékű tőkekiáramlás volt megfigyelhető az amerikai vállalati bóvlikötvények piacán a múlt héten a Lipper társaság adatai szerint. A szerdával záruló héten rekordnak számító 4,63 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a különböző vállalati bóvlikötvényeket tartalmazó amerikai befektetési alapokból és ETF-ekből. Ez kifejezetten tekintélyes összegnek számít a két héttel ezelőtti 875 millió dolláros tőkekiáramlás után - írja a Wall Street Journal.

A múlt heti 4,63 milliárd dolláros kivonásnak a közel egyharmada az ETF-eket érintette, ahol soha nem látott mértékű, 1,4 milliárd dolláros volt a tőkekiáramlás mértéke. A világ legnagyobb vállalati bóvlikötvény ETF-jének esetében már 1,5 milliárd dollárnyi, az árfolyamok zuhanására spekuláló pozíciót nyitottak a befektetők. Ez csupán fél milliárd dollárral marad el a mindenkori rekordnak számító februári 2 millliárd dollártól. Az eladásokra pedig nagybb zuhanásokkal reagált az ETF árfolyama.

A tőkekiáramlás legfőbb oka az lehet, hogy a befektetők az amerikai gazdaság lassú javulását látva a Fed eszközvásárlási programjának idő előtti mérséklésétől tartanak. Ha a Fed esetleg elkezdene szigorítani monetáris politikáján, az a kötvényhozamok további emelkedésével is együtt járhat, ami az árfolyamuk csökkenését okozná, ez pedig már az elmúlt hetekben is megfigyelhető volt.

Az utóbbi időben olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, melyek arra engedtek következtetni, hogy a tengerentúli jegybankárok sem képviselnek egységes álláspontot az eszközvásárlási programok jövőjével kapcsolatban. Ezért sokan arra kezdtek spekulálni, hogy akár már ebben az évben is leállhat a tőzsdei ralit tápláló pénzpumpa. Ez az államkötvények esetén havi 45 milliárd dollárnyi Fed felőli kereslet fokozatos kiesésével járna. Nagy részben emiatt az amerikai tízéves állampapírok hozama nagyobbat ugrott az elmúlt hetekben, ami az azzal szorosan együttmozgó vállalati kötvényhozamokat is megemelte (árfolyamukat csökkentette).

Ezt látva pedig a befektetők megijedhettek, hogy vége szakadt a kötvénypiaci ralinak, és innentől az árfolyamok tartós mélyrepülése következik. Ugyanakkor számos befektető a lehetőséget látta meg a csökkenő kötvényárfolyamokban, és remek beszállási lehetőséget látnak a piacon. Matthew Philo, a MacKay Shields portfóliómenedzsere szerint a korrekció remek lehetőséget kínált, hogy olcsón, az átlagosnál magasabb hozamú bóvlikötvényeket vegyenek.

A tőkekiáramlás folyamata pedig annak fényében is érdekes, hogy Európában ellentétes irányú folyamatok zajlanak a bóvlikötvények piacán. Az "öreg kontinensen" rekordnak számító 66,7 milliárd euró értékben bocsátottak ki bóvli papírokat az európai vállalatok ebben az évben.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok, és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama)