Az árvízkárok miatt megugró bejelentések lassítják a biztosítók ügyintézését

A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint az árvízkárok miatt ugrásszerűen megnőtt ügyszám jelentősen lelassítja a biztosítók ügyintézését, akár hónapok is eltelhetnek kifizetés nélkül. Ennek kiküszöbölésére már a kárbejelentést is érdemes bizonyítható módon rögzíteni - húzta alá dr. Vizi András. A tapasztalatok szerint egyébként a legtöbb, ügyfelek által elvesztett per hátterében az áll, hogy túlzó mértékű javítási költséget próbáltak érvényesíteni.

Miként arról az Origó többször is beszámolt, Európa elsőszámú jogvédő szervezete az árvízhelyzetre való tekintettel június 13.-ától megnyitotta telefonos segélyvonalát, ahol jogászok fogadják és válaszolják meg az időjárási tényezők következményeként károsultak kérdéseit.

A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint az ügyintézés során gyors megoldás a fax küldése, de az e-mail tértivevényes kiküldése is jó bizonyító erővel rendelkezik. A telefonon tett kárbejelentésről felvétel készül a biztosítónál, vita esetén ezt a beszélgetést kötelesek az ügyfeleik részére megküldeni.

Az online kárbejelentéseknél előfordul, hogy nem érkezik visszaigazolás az ügyfelek részére, ebben az esetben pedig a kárbejelentés ténye és ideje nehezen bizonyítható. Ha ragaszkodunk az online bejelentéshez, akkor érdemes a kitöltött digitális űrlapot kinyomtatni, ami felhasználható bizonyítékként a jövőben.

Ha valami kimarad, utólag nehéz bizonyítani

A kárszakértőnek minden sérült épületrészt és sérült ingóságot le kell fényképeznie és a jegyzőkönyvben rögzítenie. Ha valami kimarad, akkor utólag már nagyon nehéz kártérítést követelni rá, extrém, de a gyakorlatból vett példa, hogy a kisebb értékű elektronikai cikkeket és ruhadarabokat is egyenként kell rögzítenie a kárszakértőnek, hogy utólag a biztosító ne kifogásolhassa az ezek miatt kért kárösszeget.

Dr. Vizi András szerint fontos tudni, hogy a kár felmérését a biztosítók általában a kár bejelentésétől számított pár napon belül vállalják. Árvízhelyzetnél azonban egyes biztosítók nem bíznak meg elegendő kárszakértőt és akár heteket is tudnak csúszni a felméréssel.

Ilyenkor nyer először fontosságot az, hogy a kárbejelentés bizonyítható módon történt el, mivel ha a kár bejelentése után eltelt az az idő ameddig a kárszakértőnek ki kellett volna érkeznie, akkor a nélkülözhetetlenné vált bontások, helyreállítások akár el is végezhetőek, de érdemes a munkálatok előtti állapotot fényképekkel dokumentálni.

Amit nem kötelező megtéríteni

Az épületkárnál az első kérdés az, hogy le kell e bontani az építményt. A biztosító általában saját mérnök-szakértővel dolgozik, ha ezzel nem értünk egyet, akkor az ingyenesen az önkormányzat építés igazgatási osztálya köteles az épület állékonyságát felülvizsgálni, de magánúton is igénybe lehet venni szakértőt, aki a biztosító véleményét felülvizsgálhatja. A helyreállítható károknál a biztosító a helyben szokásos munkadíjat köteles megfizetni, de a helyi áraknak összhangban kell lenniük az Építőipari normagyűjteményben meghatározott árakkal.

A túlzó munkadíjat a biztosító nem köteles megtéríteni. Beépített anyagok tekintetében csak a munkálatokhoz szükséges mennyiséget térítik meg, hiába lehet bizonyos anyagokat csak nagyobb kiszerelésben vásárolni. A biztosítók előszeretettel alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy úgynevezett "egyezségi összeget" fizetnek javítási árajánlat vagy számla nélkül.

Fontos tudni, hogy ezt az egyezségi összeget nem kell elfogadni, a valós kárt a számla vagy a javítási árajánlat tartalmazza. Egyes biztosítók sokszor gyorssegélyt is szoktak nyújtani az ügyfeleknek. Ha egyértelmű, hogy ez a kifizetés csak egy előleg, akkor nyugodtan elfogadható.

Kockázatvállalás, perek, elmaradások

A piacon rengeteg eltérő tartalmú vagyonbiztosítás létezik, ezért ne csak az eladáskor elhangzottakat vegyük figyelembe, az írásos ügyfél tájékoztató a hiteles, mindenre kiterjedő forrás. Az árvízkároknak nevesítve kell szerepelniük az egyes biztosítási események között.

Gyakran előfordul, hogy egyes biztosítási eseményeknél eltérő terjedelemben vállal kockázatot a biztosító. Például árvízkároknál csak az épülettel kapcsolatos károkat fizeti meg, de az ingóságokat nem. Mivel az árvíz miatti ingósági kár gyakoribb, mint az épületkár, ezért érdemes erre is kiterjedő biztosítást választani - tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki szerint érdemes jogi képviselővel felvenni a kapcsolatot, ha a biztosító a felülvizsgálati kérelem ellenére is ragaszkodik az álláspontjához. Az ilyen ügyek nagy része sajnos már csak a bíróságon rendezhető. A PSZÁF főleg akkor avatkozik közbe, ha a biztosító a rá irányadó határidőket sérti meg.

A tapasztalatok szerint a legtöbb, ügyfelek által elvesztett per hátterében az áll, hogy túlzó mértékű javítási költséget próbáltak érvényesíteni. Ezért ha a biztosító a pert megelőzően magas költség miatt nem akar fizetni, akkor érdemes másik vállalkozóval is javítási árajánlatot készíteni. Két hasonló javítási ajánlatra általában már a biztosítók is meggondolják magukat.

A mai gazdasági helyzetben előfordul, hogy az ügyfelek sajnos elmaradásban vannak a biztosítási díjakkal. A biztosítás azonban nem szűnik meg a díj esedékességével, hanem legalább 30 napig még életben van, erre az időre is jár díj a biztosítónak.

Ezt az időszakot respiró időszaknak nevezzük, és az ez alatt bekövetkezett károkat is meg kell térítenie a biztosítónak. A respiró időszakot egyes biztosítók további 30, illetve 60 nappal meghosszabbítják, ami alatt szintén felelnek a károkért is - mondta végezetül dr. Vizi András.