Banktitok kiadhatóságának magyar jogi szabályai (1. rész)

Az Európai Unión belül az adóelkerülések visszaszorításának megoldása jegyében a közelmúltban felvetődtek a tagállami banktitok jelenlegi szabályainak fellazítására irányuló törekvések. A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői, dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara, kétrészes elemzésükben a banktitok kiadhatóságának magyarországi jogi szabályozását tekintik át. A cikksorozat első része a szabályozás általános áttekintése mellett a banktitok kiadhatóságának két esetét mutatja be, míg a második része a banktitok kiadhatóságának harmadik esetkörét, illetve a banktitok sérelmének nem minősülő adatszolgáltatásnak néhány esetét vázolja fel.

Ami az általános áttekintést illeti, a banktitok olyan garanciális szabály, amely biztosítja, hogy a pénzintézetek ügyfeleinek bizonyos, bank által kezelt adatai ne válhassanak illetéktelenül valamely harmadik személy, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

A banktitok, mint alapelv számos országban elterjedt, részletszabályai azonban országonként változnak. A banktitokra vonatkozó tételes jogi szabályokat Magyarországon a Hitelintézeti Törvény tartalmazza, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott ajánlások, illetve felügyeleti állásfoglalások pedig tovább árnyalják azokat.

Főszabály szerint a banktitkot időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, akinek az a birtokába jut. A Hitelintézeti Törvény rendelkezései alapján azonban bizonyos esetekben a banktitok harmadik személy részére jogszerűen kiadható. A banktitok jogszerű kiadhatóságának esetei alapvetően három fő esetcsoportba sorolhatóak.

Az első fő esetcsoportot a pénzügyi intézmény ügyfele, vagy az ügyfél törvényes képviselője által adott felhatalmazás alapján megvalósuló adatszolgáltatás képezi. A második fő esetkör az adatszolgáltatás azon eseteit öleli fel, amely esetekben a Hitelintézeti Törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól kifejezetten felmentést ad.

Végül, a harmadik esetcsoportba tartozik az olyan adatszolgáltatás, amelyet a pénzügyi intézmény érdeke tesz szükségessé az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez. Ezen kívül a Hitelintézeti Törvény tételesen felsorolja a banktitok sérelmét nem jelentő adatszolgáltatás eseteit is.

Mielőtt áttekintették volna a banktitok kiadhatóságának egyes fő esetköreit, elöljáróban a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői hangsúlyozták, hogy a banktitok kiadhatósága kapcsán a PSZÁF egyik állásfoglalásában garanciális szabálynak tekintette, hogy minden egyes ügyfélhez kapcsolódó banktitok kiadhatóságát egyedileg kell értékelni.

A banktitok kiadhatóságának fő esetkörei, az első esetkör

Ami az első esetkört illeti: a banktitok kiadhatóságának magyar jog szerinti első fő esetkörét a bank ügyfelének vagy az ilyen ügyfél törvényes képviselőjének a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazása alapján történő adatkiadás képezi. Az ilyen felhatalmazásnak szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell eleget tennie ahhoz, hogy a banktitok annak alapján jogszerűen kiadhatóvá váljon. Tartalmi követelmény, hogy a kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan meg kell jelölni a nyilatkozatban.

A formai követelményként pedig főszabály szerint, az ilyen felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Kivételesen azonban nem szükséges a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél vagy törvényes képviselője a banktitok kiadására vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja. Dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara szintén kiemelték, hogy kizárólag a pénzintézet ügyfele vagy az ügyfél törvényes képviselője adhat a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felhatalmazást a pénzügyi intézmény részére.

Ennek megfelelően, a PSZÁF az egyik állásfoglalásában rámutatott, hogy banktitoknak minősülő adat bírósági eljárásban történő kiadhatóságát közokiratba foglaltan sem alapozza meg önmagában az ügyfél meghatalmazott képviselője által, a banktitok kiadására vonatkozóan tett nyilatkozat. Hasonló indokok alapján a PSZÁF egy másik esetben ugyancsak nem találta kiadhatónak az egyik pénzügyi intézmény néhai ügyfele (mint örökhagyó) bankszámlájához tartozó iratokat az örökhagyó törvényes örököse igazolt jogi képviselőjének a kérésére.

Második fő esetkör

A banktitok kiadhatóságának a magyar jog szerinti második fő esetköre a pénzügyi intézménynek az ügyfelével szemben fennálló (i) követelése eladásához, illetve (ii) lejárt követelésének az érvényesítéséhez kapcsolódik - mutattak rá a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői. A pénzügyi intézmény számára portfóliója romlásának megakadályozása céljából ugyanis szükségessé válhat időről-időre, hogy a nem fizető ügyfélköveteléseket értékesítse, illetve a lejárt ügyfélköveteléseket érvényesítse.

Amennyiben a banktitokra hivatkozással a nem fizető ügyfelek ilyen esetekben megakadályozhatnák, hogy a pénzügyi intézmény a velük szemben fennálló követeléseket értékesítse, illetve érvényesítse, az végső soron a hitelezési tevékenység ellehetetlenülését idézhetné elő. Ennek megakadályozása céljából amennyiben a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelés eladásához vagy lejárt követelés érvényesítéséhez szükségessé teszi a banktitok jogszerűen kiadható (ügyfél felhatalmazás nélkül) harmadik személy részére.

(A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői, dr. Papp Erika és dr. Turzó Tamara, két részes elemzésének második részét hamarosan közöljük - a szerk.)