Olajgigásszal szövetkezik Argentína

Újabb megállapodást írt alá tegnap a világ egyik legnagyobb olajtársaságának számító Chevron az argentín állam tulajdonában lévő YPF SA vállalattal, mely szerint dollármilliárdos palaolaj és palagáz kutatásokat kezdenek Argentínában. Az egyezség mindkét fél számára előnyös, mivel a Chevron növelni tudja jelenlétét a második legnagyobb palagáz tartalékkal rendelkező dél-amerikai országban, míg Argentína csökkentheti importfüggőségét a kitermelésének bővítése révén.

Szorosabbra fűzte együttműködését a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a Chevron az argentín YPF SA vállalattal, miután a két fél megegyezett, hogy együtt további palaolaj és palagáz utáni kutatásokat fognak végezni Argentínában. Az erről szóló szerződést tegnap írta alá a két cég vezérigazgatója Buenos Airesben - írja a Bloomberg.

Az ügylet keretében a Chevron 1,24 milliárd dollárt fog beruházni első lépésben , de a beruházás teljes összege a 15 milliárd dollárt is elérheti a későbbiekben. Ezt az összeget arra fogják fordítani, hogy az óriási palagáz és palaolaj lelőhelynek számító Vaca Muertában folytassanak kutatásokat.

A két cég együttműködése még decemberben kezdődött, amikor megállapodtak, hogy a Chevron 100 fúrást végezzen egy 5000 hektáros területen Vaca Muertában. A tegnapi megegyezés szerint a második körben már 1500 további fúrást kell végrehajtania a Chevronnak. A két fél úgy számol, hogy 2017-re elérik a napi 50 ezer hordónyi palaolaj, és a napi 3 millió köbméter palagáz kitermelését.

Miguel Galuccio, a YPF SA vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a partnerség stratégiai jelentőségű a vállalat, és Argentína számára. Az argentín állam még 2012 áprilisában szerezte meg az YPF-et, amikor megszerezte az akkori nagytulajdonos Repsol többségi részesedését a cégben. Az államosítás annak érdekében történt, hogy visszaszorítsák Argentína olajimportját, mely ebben az évben már 15 milliárd dollárra emelkedhet. Emiatt a vezetés igyekszik az ország kitermelését felfuttatni, hogy minél kevésbé kelljen az importra rászorulni.

Így jelentős kedvezményeket ajánlottak fel azoknak az olajvállalatoknak, melyek legalább1 milliárd dolláros kutatásokba kezdenek Argentínában. Ilyen kedvezmény például, hogy a társaságok a kitermelésük 20 százalékát export utáni adó megfizetése nélkül adhatják el, és az exportra szánt palaolajat, palagázt a kedvezőbb nemzetközi árakon adhatják el Argentínában, ha a pillanatnyi argentín kínálat nem fedezi a keresletet.

A Chevronnal kötött megállapodás is egy újabb lépés Argentína energiafüggetlensége felé. A Vaca Muertában található olajmezőn 23 milliárd hordónyi kőolajegyenértékes található a becslések szerint. Ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Argentína rendelkezzen a világon második legtöbb palagáz készlettel Kína mögött. A palaolaj esetében pedig a negyedik legnagyobb tartalékot mondhatja magáénak a dél-amerikai ország.

Az együttműködéssel pedig a Chevronnak lehetősége nyílik, hogy napi olajkitermelése a célként kitűzött 3,3 millió hordónyit is meghaladja 2017-re.

Mi az a kőolaj-egyenérték?

A kőolaj-egyenérték egy olyan olaj- és energiamérték, amivel a különféle energiahordozók mennyisége összehasonlíthatóvá válik, például a kitermelés, készletek vagy a felhasználás terén.

A palaolajban és palagázban rejlő óriási lehetőségekkel korábbi cikkeinkben mi is foglalkoztunk. Az újabb és újabb palaolaj és palagáz készletek felfedezése miatt az olajtársaságok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre, ami valóságos olajforradalmat indított be az Egyesült Államokban. Az USA több mint 13 százalékkal, korábban soha nem látott mértékben tudta növelni napi kitermelését 2012-ben az előző évhez képest. Így már napontan 1 millió hordónyival több olajat tud felszínre hozni Amerika, mint 2011-ben. A nagy változásokat az olyan, nem hagyományos kitermelési technológiának köszönheti az ország, ami lehetővé tette a korábban kitermelhetetlen készletek gazdaságos felszínre hozását.

Mi az a palagáz?

A palagáz (angol nevén: shale gas) olyan hagyományos földgáz, melyet a föld pala képződmények apró üregeiből, csatornából hoznak a felszínre, ugyanakkor a hagyományos földgáznál mélyebben helyezkedik el. A palagáz az egyike a nem konvencionális gázoknak, melyeket a hagyományos gázmezőknél bonyolultabb technológiával lehet a kibányászni.

Nem számít új keletű dolognak a palagáz, már az 1800-as évek első felében felfedezték, de elterjedni csak 1970-es évektől kezdett. A fénykora pedig a 2000-es évek elején kezdődött, amikor még az USA-ban a földgáz-kitermelés csupán 1 százaléka származott palagázból, 2010-re viszont már 20 százalék fölé emelkedett ez a szám az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint.

A legfontosabb újítást a horizontális fúrási technológiák elterjedése, illetve a hidraulikus repesztés fejlődése okozta. Olyan területeken vált kitermelhetővé a nyersanyag, amire korábban gondolni sem mertek volna. A horizontális fúrás miatt pedig nem szükséges annyi kutat fúrni, mint korábban, mivel szélesebb területet tudnak egy helyről elérni. A hidraulikus repesztés során apró repesztéseket végeznek különböző vegyi anyagok, homok és nagy mennyiségű víz felhasználásával. A föld azon rétegeit, melynek gyenge az áteresztőképessége megrepesztik, így könnyebben felszínre hozható a nyersanyag.

Mi a palaolaj?

A palaolaj (angolul: shale oil, vagy light tight) kitermelése költségesebb, mint a hagyományos olajfajtáké. A palaolajat azzal a technológiával termelik ki, amivel a palagázt. Mindkettő több mint két kilométerrel a felszín alatt, a betonkeménységű palába belekötve helyezkedik el, így azok nem termelhetők ki a hagyományos fúrási módszerrel.

A palát össze kell törni, az olaj esetében pedig sokkal nagyobb lyukakat kell ütni, mint a palagáznál, ahhoz, hogy azokon az olaj ki tudjon folyni. A lyukasztáshoz a palagázénál erősebb repesztési technológia szükséges. A palagázhoz hasonlóan palaolajból is jelentős készletek találhatók a föld alatt, viszont a kőzet repesztése után nagyon gyorsan csökken a kijövő mennyiség, a második évben tipikusan az elsőnek a felére. Ezért amíg egy hagyományos olajmezőt húsz évig lehet művelni, a palaolajnál folyamatosan fúrni és repeszteni kell, mert a két-három évvel korábban létesített kutak már szinte semmit nem termelnek.