Van-e jövője a bizalmi vagyonkezelésnek Magyarországon? (2. rész)

Űrt tölt be a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelés intézménye, az arra vonatkozó szabályok bevezetése - hívta fel a figyelmet két részes elemzésének második részében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A bizalmi vagyonkezelés koncepciójának a bevezetése egyrészt értelmezhetővé teszi a hatóságok és bíróságok számára a külföldön jelenleg is alkalmazott vagyonkezelési struktúrákat, másrészt az új szabályok Magyarországon is megteremtik a kereteit az ilyen jellegű struktúrák működtetésének. Dr. Harcos Mihály szerint ez azért is lényeges, mert jelenleg számos magyar magánszemély pusztán azért viszi külföldre a vagyonát, mert a magyar jog nem kínál olyan rugalmas vagyonkezelési formát, mint a külföldi jogrendszerek. Az új szabályozás segíthet ennek az abszurd helyzetnek a megszüntetésében.

Magyar magánszemélyek és vállalkozások jelenleg is működtetnek trust-okat, treuhand-okat, és egyéb hasonló vagyonkezelési struktúrákat szerte a világban. Ezek a struktúrák jelenleg a magyar joggyakorlatban értelmezhetetlenek, és ez számos nehézséget okoz - mondta el a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Rendszeresen felmerülő kérdés például, hogy miként alakulnak az öröklési viszonyok egy trust típusú vagyonkezelésbe adott vagyontárgy esetében. Jellemzően gondot okoz az is, hogy a trust típusú vagyonkezelési struktúrákból kapott jövedelem után a kedvezményezetteknek milyen címen keletkezik adókötelezettségük Magyarországon.

A jelenleg hatályos magyar jogrendszer ugyanis nem ismeri a tulajdonjog "megkettőződésének" a koncepcióját. Így a hatóságok és a bíróságok sokszor nem tudnak értelmezni még olyan egyszerű eseteket sem, hogy például valaki osztalékot kap a kezelt vagyonból, noha a vagyonnak nem tulajdonosa - mondta dr. Harcos Mihály.

Mit várhatunk az új szabályozástól?

A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok bevezetése egyrészt láthatóvá, könnyebben értelmezhetővé teszi a jelenleg is alkalmazott külföldi vagyonkezelési struktúrákat, másrészt, az új szabályok Magyarországon is megteremtik a lehetőségét az ilyen jellegű struktúrák működtetésének.

Ez azért is lényeges, mert jelenleg számos magyar magánszemély pusztán azért viszi külföldre a vagyonát, mert a magyar jog nem kínál olyan rugalmas vagyonkezelési formát, mint a külföldi jogrendszerek. Az új szabályozás segíthet ennek az abszurd helyzetnek a megszüntetésében.

Kritikus kérdések a bizalmi vagyonkezelés körül

A bizalmi vagyonkezelés bevezetése számtalan kérdést fel fog vetni - hangsúlyozta a szakértő. Mindent megelőző igény, hogy a vagyonkezelő semmilyen formában ne tudja az átvett vagyont beleolvasztani a saját vagyonába. Ennek kezelése érdekében valószínűleg szükség lesz további szabályok megalkotására, amelyek a bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzésének feltételeit rögzítik.

Részletes szabályozást igényel, hogy a vagyonkezelőre milyen számviteli és egyéb elszámolási szabályok vonatkoznak majd, továbbá az is, hogy a vagyonkezelőnek milyen szakképzettséggel, esetleg felelősségbiztosítással kell rendelkezni. A tevékenység végzésére vonatkozó garanciális szabályok kidolgozása mellett elengedhetetlen lesz az adózási szabályokat is módosítani - emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A jelenlegi szabályozás alapján például a vagyonnak a bizalmi vagyonkezelésbe adásakor adó- és illetékfizetési kötelezettség merülhet fel. Nem tisztázott továbbá, vajon a vagyonkezelés során elért nyereség után a vagyonkezelőnek vagy a kedvezményezetteknek kell-e majd adót fizetnie.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a jelenlegi szabályok mellett alátámasztható egy olyan értelmezés is, miszerint a bizalmi vagyonkezelő az átvett vagyont csak általános forgalmi adó fizetése mellett tudná visszaadni a kedvezményezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek jelentős adófizetési kötelezettsége származhatna pusztán abból adódóan, hogy időlegesen vagyonkezelésbe adta a vagyonát. Ilyen adózási feltételek mellett a bizalmi vagyonkezelés biztosan nem lesz életképes alternatíva - hangsúlyozta dr. Harcos Mihály.

A bizalmi vagyonkezelés jövője Magyarországon

A labda tehát továbbra is a levegőben van: ha a jogalkotás és a joggyakorlat fel tudja venni a ritmust a piaccal, akkor elképzelhető, hogy a bizalmi vagyonkezelés valóban egy élő, jól kihasználható eszköz lesz Magyarországon. Fennáll ugyanakkor a lehetősége annak is, hogy néhány elhibázott lépés miatt megrendül a bizalom a jogintézményben vagy a jogintézmény egyszerűen használhatatlan lesz arra, amire szolgál. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelés nem lesz más, csak másfél oldalnyi betű a Polgári Törvénykönyvben - mondta végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A Chambers & Partners, az egyik legismertebb független jogi szakmai kiadvány nemrég közzétette 2013-as rangsorát. A kiadvány a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi praxisát immár a piacvezetők között említi. A kiadvány külön kiemeli az iroda ügyfeleinek kiemelkedő visszajelzését szolgáltatásuk minőségéről. A kiadvány szerkesztői kihangsúlyozzák továbbá, hogy "ez az az iroda, amely valóban ért a nemzetközi adózáshoz". A mostani publikációt követően már a három legjelentősebb jogi szakmai kiadvány (Chambers, Legal 500 és Practical Law) mindegyike a piacvezetők között tartja számon az iroda adójogi praxisát.