A Felfújt Szörnyeteg, a Komoly Énekesnő, az Idős Mester és a többiek

Lady Gaga, MTV Video Music Awards
Vágólapra másolva!
Nyáron annyira nem történt semmi a zenében, hogy ezek után csak kevesek számára lehet meglepő, hogy szeptembertől újra felpörög mindenki, és olyan előadók adnak ki régóta várt új lemezt, mint Lady Gaga, a Nine Inch Nails meg az Arctic Monkeys. Összeszedtük a legérdekesebbnek ígérkező albumokat az év hátralévő részéből.
Vágólapra másolva!

Szupersztár nők

Lady Gaga: Artpop (november 11.)

A legutóbbi album, a Born This Way kicsit lefékezte Lady Gaga lendületét az úton, amely A Világ Legnagyobb Popsztárjává válás felé vezet. Mintha túl sokat akart volna markolni, megfeledkezve arról, hogy ő elsősorban mégiscsak egy popelőadó. Helyette egy felfújt, mindenbe belekapó, nehezen befogadható szörnyeteget teremtett, a slágerek pedig kiválóan passzoltak 2011-hez, a prosztóság évéhez. A világ viszont már nem döbben meg rajta, az Artpop-ot nem is előzi meg az az eszement várakozás (Gaga sok millió elkötelezett rajongóját kivéve), és az új szám, a korábbi slágerekre emlékeztető Applause sem robbantott akkora lyukat az internetbe, mint a korábbi klipjei. Az új lemezt a címe alapján ugyanaz az összművészeti lelkesedés röpíti előre, mint a legutóbbit, de reméljük, ennek most nem a dalszerzés látja kárát.

Cher: Closer to the Truth (szeptember 24.)

Mielőtt visszazavarnánk a 67 éves Chert a nyugdíjasotthonba, érdemes elgondolkodni rajta, hogy azt se gondolta volna senki tizenöt éve, hogy majd pont ő énekel egy úttörő slágert, túl az ötvenen, aztán tessék, a Believe hozta be a köztudatba az azóta ezerszer elátkozott auto-tune-t. A Woman's World alapján ettől a lemeztől ne várjunk hasonlókat, de biztosan nem fog kilógni a mezőnyből, és inkább maga a jelenség az érdekes: aki azt hitte, hogy Madonnát meg fogja akadályozni a nyugdíjkorhatár abban, hogy továbbra is trendinek hitt dance-popot csináljon, annak itt van okulásul Cher példája.

Katy Perry: Prism (október 22.)

Ugyanazon a héten jött ki Katy Perry új száma, a Roar is, mint az Applause, és Gaga lassuló lendületét jelzi, hogy előbbiből sokkal többet adtak el Amerikában. Katynél ráadásul nem nagyon kell találgatni, nagyjából pontosan tudható, milyen Max Martin-os, Dr. Luke-os rágógumipop-lemezzel jelentkezik megint, előnyt kovácsolva önnön hétköznapiságából. Az, hogy az énekesnő szerint kicsit sötétebb tónusú dalok is szerepelnek a lemezen, vélhetően lefordítható arra, amit már három éve megelőlegeztünk neki, és előkészíti a terepet "a Komoly Énekes-Dalszerzőnő" Katy Perrynek, akire nem biztos, hogy készen állunk még.

MIA: Matangi (november 5.)

MIA esetében a szupersztár kitétel talán túlzás, bár tavaly már egyszer ellopta a show-t Madonna elől, és akkor úgy tűnt, 2012 az ő éve lesz. De nem lett, mert a lemez nem jelent meg, és még most sem tennénk le rá a nagyesküt, hogy még az idén kijön majd, látva az énekesnő és kiadója, az Interscope csatáit. Időközben viszont a pillanat elszállt, a Bad Girls már csak szép emlék, és nehéz elképzelni, hogy MIA még egyszer ekkora figyelmet tud generálni, mint tavaly februárban. Ettől még a Matangi lehet jó lemez, bár a Bring the Noize című nyári szám sehol sincs a Bad Girls-höz képest.

Szupersztár férfiak

Justin Timberlake: The 20/20 Experience: 2/2 (szeptember 27.)

Már épp ideje volt, hogy Timberlake visszatérjen, annyira híján voltunk az univerzálisan szerethető férfi popsztárnak. Aztán hamar kiderült, hogy a visszatérés egyből két lemezt is jelent: az első soulos popja nem mindenkit győzött meg, de így is simán visszatette a csúcsra, és a második albumtól is hasonlókat várhatunk.

Drake: Nothing Was the Same (szeptember 24.)

A kanadai rapper/r&b sztár ideát még mindig nem számít akkora névnek, mint Amerikában, de néhány bugyinedvesítő slágerrel könnyen segíthet a dolgon. Igaz, ma már emancipált világban élünk, és korántsem csak lányok hallgathatnak r&b-t, azért biztos, ami biztos, Drake jó sok Marvin Gaye-t hallgatott, és még az új lemezét is a sikamlós dalairól is ismert legenda egykori stúdiójában vette föl.

Elton John: The Diving Board (szeptember 24.)

Az idős mester azt mondja, évtizedek óta szerette volna megcsinálni ezt a lemezt, úgyhogy ez nem csak ám egy album a sok közül! Elton John harmincadik lemeze 1979 óta az első olyan albuma lesz, amelyen nem a megszokott zenészei játszanak, ő pedig mindennél többet zongorázik. Sőt ez lesz a lehető "legfelnőttebb" lemeze, bármit is jelentsen ez egy több mint négy évtizede a pályán lévő, 66 éves zenésznél.

Sting: The Last Ship (szeptember 24.)

Pontosan tíz éve, hogy Sting rendes stúdióalbummal jelentkezett, azóta pedig elmerült a reneszánsz zenében, illetve turnézott a Police-szal és szimfonikusokkal egyaránt. A The Last Ship sem lesz hétköznapi lemez, hiszen egy majdani Broadway-musical zenei anyagán alapul, a mondanivalót pedig állítólag egyetemes alapigazságok képezik. A vendégek közül kiemelkedik az AC/DC énekese, Brian Johnson.

Elvis Costello & The Roots: Wise Up Ghost (szeptember 17.)

Elvis Costello itthon a Művészetek Palotáját sem töltené meg, de ettől még ne legyen kétségünk, hogy nagy név az övé - pláne, ha a Jimmy Fallon házi zenekarává avanzsált hiphopegyüttessel, a Rootsszal dolgozik együtt. Costello és a Roots vezetője, Questlove is a legnagyobb műveltségű zenészek közé tartoznak, ők együtt egész biztosan nem valami semmitmondó ballaszttal készülnek.

Paul McCartney: New (október 14.)

McCartney legutóbbi lemezén a harmincas-negyvenes évek zenei világa előtt tisztelgett, ami azt jelenti, hogy "rendes" szólólemezt utoljára hat éve jelentetett meg. És bár azt júniusban bebizonyította, hogy minden ellenkező híresztelés dacára még ma is remekül él a színpadon, azért igazán azzal tudja elérni, hogy számoljanak vele, ha új dalai is vannak. És végre lett egy, ráadásul nem is rossz, a hatvanas évek McCartneyját idézi. A lemezen pedig a legjobbnak tartott mai producerek működnek közre Mark Ronsontól Paul Epworthig. Lehet, hogy McCartney már 71 éves, de semmi nem szól amellett, hogy a saját pályájáról ne tudna még lejátszani szinte bárkit.

Sztárzenekarok

Kings of Leon: Mechanical Bull (szeptember 24.)

Bátran mondhatjuk, hogy eddigi legnehezebb időszakán van túl a Kings of Leon, amelyet a feloszlás szele is meglegyintett a 2010-es Come Around Sundown album óta eltelt időben. Főleg, hogy már az a lemez is csalódás volt a világslágereket szülő Only by the Night után, úgyhogy a Followill fivérek félretették a piát és a személyes ellentéteket, és elkészült a hatodik album, amely az első szám, a Supersoaked alapján mindenképpen energikusabb lesz, de hogy lesz-e rajta újabb Sex on Fire, az kérdéses.

Arctic Monkeys: AM (szeptember 9.)

Nem kis tétje van az Arctic Monkeys ötödik albumának: bár a zenekar továbbra is őrzi népszerűségét, utóbbi két albuma nem tudta megugrani az első kettő szintjét, és jobban megosztotta a közönséget. Alex Turner azért továbbra is generációja legnagyobb becsben tartott brit rockzenésze és szövegírója, és egyelőre a lemezt felvezető dalokból úgy tűnik, végre minden a helyére kerülhet, és az Arctic Monkeys megcsinálja azt a "modern és szexi tánclemezt", amilyennek a közreműködő Josh Homme is leírja az albumot.

Nine Inch Nails: Hesitation Marks (szeptember 3.)

Trent Reznor 2009-ben tette félre a Nine Inch Nailst, onnantól kezdve inkább a filmzeneszerzésre koncentrált, ám az idén év elején bejelentette a visszatérést. A NIN pedig nemcsak turnézik újra, de öt év után új lemezt is csinál, amelyben Reznor két régi társa, a remek nevű Atticus Ross és Alan Moulder segítettek neki, és amely szerinte "kurva jó" lett. A cím sikertelen öngyilkossági kísérletek nyomaira utal, szóval megnyugodhat, aki attól tartott, hogy a boldog házas zenész képtelen lesz azt a problémás amerikai tinédzser szerepet hozni, amelyre egész karrierjét építette.

Pearl Jam: Lightning Bolt (október 15.)

Négy év eltelt a legutóbbi Backpacker óta, ideje volt a tizedik Pearl Jam-albumnak, amelyről Brendan O'Brien producer mindössze annyit árult el, hogy hosszabb számok lesznek rajta, mint az előzőn. A Mind Your Manners viszont egy rövid, már-már punkos lendületű dal, simán játszhatná egy húsz évvel fiatalabb zenekar is.

The Arcade Fire (október 29.)

A három évvel ezelőtti Grammy-díjával számos tinédzsert felháborító Arcade Fire készülő új lemezéről már az év elején is lehetett tudni, hogy James Murphy (LCD Soundsystem) segítségével veszik fel, utóbbi pedig elmondta, hogy tök jó lett. Ami érdekesebb, hogy a montreali zenekar titokzatos reklámkampánnyal hirdeti, hogy szeptember 9-én be fog jelenteni valamit az albummal kapcsolatban. Valószínűleg azt, hogy a címe Reflektor lesz.

Futnak még:

Szeptember 10.:

Goldfrapp: Tales of Us - Alison Goldfrapp folytatja a visszafogott, csendesebb, nem slágeres irányt, és állítólag a mostani lemez áll neki a legjobban.
Janelle Monáe: The Electric Lady - az énekesnő, akit sokan csak a Fun. tavalyi slágeréből ismernek, pedig a saját jogán sem ártana.
The Weeknd: Kiss Land - most már tudjuk, hogy a név mögé egy Abel Tesfaye nevű ember rejtőzött, a hipszter r&b sztárja új lemezét horrorfilmesnek írja le.
Ministry: From Beer to Eternity - Al Jourgensen indusztri-metál zenekara Mike Sciacca tavalyi halála után ezzel a lemezzel búcsúzik.

Szeptember 17.:

MGMT: MGMT - sokak szerint a három évvel ezelőtti Congratulations csalódás volt, nekünk más a véleményünk, és az új dal, a Your Life Is a Lie azt mutatja, a jó úton megy tovább kedvenc őrült neopszichedelikus duónk.
Placebo: Loud Like Love - ez lesz Brian Molkóék hetedik albuma, és mindezt egy Bret Easton Ellis által alámondott videoklippel vezették föl a nyáron.

Október 1.:

Moby: Innocents - ha minden igaz, Moby visszatér a legsikeresebb lemezeinek receptjeihez, és sok híres vendégszereplővel csinál kellemes dalokat (Wayne Coyne, Mark Lanegan, Damien Jurado).

Október 8.:

Korn: Paradigm Shift - a két évvel ezelőtt dubstepes kitérő után sikeralbumai világához kanyarodik vissza a Korn, a lemezen nyolc év után részt vesz Brian "Head" Welch gitáros is.

November

Wu-Tang Clan: A Better Tomorrow - ha tényleg megjelenik (hiszen sem a dátum, sem a cím nem biztos még), akkor pont a huszadik évfordulója lesz a legendás hiphopegyüttes első albumának. Egyébként se csináltak új lemezt már régóta, itt lenne az ideje.