A sajtó miatt menekülnek a kötvényekből a befektetők

A pénzügyi sajtónak is szerepe van abban, hogy az elmúlt hónapokban a lakosság elképesztő ütemben kezdte kivonni a tőkét a kötvényalapokból - mondta a világ legnagyobb kötvényalapkezelőjének, a PIMCO-nak az ügyvezető igazgatója a CNBC-nek. A szakember hosszabb távon azonban optimista, arra számít, hogy a kötvényeket kedvelni fogják a piaci szereplők.

Egy meglehetősen fura nyilatkozatot tett a CNBC-nek a világ legnagyobb kötvényalapkezelőjének, a PIMCO-nak az ügyvezető igazgatója. Douglas Hodge szerint a pénzügyi sajtónak is szerepe van abban, hogy az elmúlt hónapok során az amerikai kötvényalapokból erőteljesen áramlik kifelé a pénz.

Hodge kiemelte, hogy a krízis után a média főként azt kezdte hangoztatni - főleg az elmúlt néhány hónap során -, hogy a kötvények kockázatosabbak, mint a részvények, ami szerinte "tarthatatlan".

A kötvényalapokból főként azután kezdett meg kiáramlani a pénz, amióta a Fed kommunikálni kezdte a kötvényvásárlások ütemének a csökkentését, amit idővel meg is szüntetnek majd. Ugyan még nem született meg a pontos ütemterv, de a piacok már elkezdték árazni, hogy előbb-utóbb véget érhetnek a stimulusok.

A TrimTabs adatai szerint augusztusban tovább folytatódott a tőkekivonás az amerikai kötvény befektetési alapokból és tőzsdén kereskedett ETF-ekből a júniusi rekordnagyságú, 69,1 milliárd dolláros kiáramlás után. Júliusban ugyan mérséklődött az eladások nagysága, de még így is 14,8 milliárd dolláros visszaesés látható.

A nyáron bekövetkezett tőkekivonás egy 21 hónapja tartó növekedési sorozatot szakított meg. Idén összesen 10,3 milliárd dollárnyi távozott ezekből az eszközökből, ami 2004 óta a legalacsonyabb adatnak számít.

Hodge szerint a lakossági befektetők menekülnek elsősorban a kötvényekből, de Amerika legnagyobb céges nyugdíjalapjai, biztosítói veszik a hosszabb lejáratú állampapírokat. Arra számít egyébként a PIMCO, hogy a lakosság körében is fordul a tendencia hosszabb távon.

A tízéves amerikai kötvényhozam a 3 százalékos szintet ostromolta a napokban, de a szíriai feszültségek miatt ismét megtalálták a befektetők a biztosnak vélt menedékként funkcionáló eszközt. Ettől függetlenül nagyjából kétéves csúcson jár a hozam.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).