Kárt okoz a hamisítás, de kevesen tesznek ellene

A vállalatok körülbelül negyedének okoz komoly károkat a hamisítás, a többségük azonban semmit nem tesz ellene - derült ki egy friss kutatásból.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) adatai azt is megmutatták, hogy a vállalatoknak mindössze egynegyede az, amelyeket a probléma egyáltalán nem érint. A többiek - kisebb vagy nagyobb mértékben - mindannyian elszenvedik a hamisítsából eredő károkat.

A most publikált kutatással kapcsolatban Gláser Tamás, a HENT Kereskedelmi és Ipari Szekciójának vezetője elmondta, hogy a problémával a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt komolyan kell foglalkozniuk. "Elsődleges szempontunk a vállalatok figyelmét ráirányítani arra, hogy üzleti tevékenységük során mik azok a sarokpontok, melyeket kiemelten kell kezelniük, hiszen nem jogtiszta áruk és szolgáltatások használatával komoly anyagi és erkölcsi kárt szenvedhetnek. Amennyiben azonban tudatosan is figyelmet fordítanak a jogtisztaságra (akár bérmunka esetén is) és kizárólagos jogot, tehát iparjogvédelmi oltalmat szereznek termékeikre, növekvő versenyelőnyre tehetnek szert," fogalmazott Gláser Tamás.

A Vám és Pénzügyőrség emberei ellenőriznek az azóta bezárt józsefvárosi piacon. Forrás: MTI/Illyés Tibor

A hamisítás globális helyzetéről szólva Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára elmondta: "egyes számítások szerint a világon évente munkahelyek százezrei szűnnek meg a hamisítás és kalózkodás miatt, felmérhetetlen károkat okozva az egyes nemzetgazdaságoknak és kormányzatoknak, de tágabb értelemben a teljes társadalomnak is."

Az elemzés adataiból egyébként kitűnik, hogy a hamisítás problémája különösen jelentős a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működő cégek számára.

Kevesen tesznek ellene

A gyártással foglalkozó vállalatok 28 százalékának konkrétan tudomása van arról, hogy termékét hamisítják, és csaknem 14 százalékuk már meg is találta a hamisított termékeit az interneten. Miközben a hamisítás szinte elítélik, és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a cégek 52 százaléka bevallottan nem tesz semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben például csak a vállalatok 12 százaléka lép fel.

A válaszadók 40 százalékánál ehhez képest egyetlen kolléga sem foglalkozik márkavédelemmel.

A passzivitás hátterében részben a tájékozatlanság is állhat, ugyanis a kutatásban részt vevő cégek több mint fele nem ismer a hamisítás pontos jogkövetkezményeit. Iparjogvédelmi eszközöket, például szabadalmat vagy védjegyet is kevesen használnak a szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok mindössze 24 százaléka rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.

A HENT kutatása 450 hazai cégvezető megkérdezésével készült.