Lehetünk optimisták az iparral kapcsolatban

A KSH mai tájékoztatása szerint júliusban 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés a megegyező tavalyi adathoz képest. Az elemzők a helyzetet biztatónak tartják.

A járműgyártás a bajnok

Az első hat hónapban nagyon visszafogott volt az ipar teljesítménye, a járműgyártást kivéve minden szektorban visszaesés mutatkozott. A január-júliusi adatok szerint a tavalyi kibocsátást még nem érte el az ipar. Júliusban azonban a munkanaphatástól megtisztított index 2,5 százalékkal, az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index 0,3 százalékkal emelkedett. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese szerint a szívderítő adatokban látható jelentős növekedés részben a munkanaphatásból adódik, részben a tavaly júliusi alacsonyabb bázis hatása, utóbbi miatt ez a viszonylag nagy szám csak látszólagos. Ugyanakkor trendszerűen kimutatható, hogy folyamatosan és enyhén nő az ipar termelése, úgyszólván a tavaly decemberben kimutatott visszaesést „igyekszik behozni”. A január-júliusi adat már csaknem megegyezik a tavalyi bázissal. A főosztályvezető-helyettes a „beindult az ipar” kifejezés helyett inkább a „lassú kúszás” szókapcsolattal jellemezte a helyzetet.

Schindele Miklós elmondta, a járműgyártás jelenti az állandó növekedési faktort, de júliusban jelentős bővülés volt az élelmiszeriparban is, döntően a belföldi értékesítésnek köszönhetően. A vegyipari ágazatokban is számottevő növekedést mértek, ahogy az export is növekedést mutat, és a belföldi értékesítés is magasabb, mint az előző hónapokban.

Júniusban 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés májushoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel megtisztított adatok szerint. Éves összevetésben 1,7 százalékkal javult a kibocsátás a munkanaphatástól megszűrten, de 0,6 százalékkal csökkent a kiigazítatlan adatok szerint.

Erősödünk

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelkedően jónak értékelte a júliusi adatot az elmúlt időszakhoz képest. Mint írják, az adminisztrációs terhek csökkentése, a versenyképességet növelő lépések, a beruházásokat és az ipart támogató intézkedések miatt „a kormány szándéka beigazolódni látszik, mely Európa egyik termelési központjává szeretné tenni Magyarországot”. Gazdaságunkat a termelői szektor izmosításával és a foglalkoztatottság folyamatos bővítésével lehet megerősíteni, ezt pedig alátámasztják a frissen megjelent statisztikai adatok – fejti ki a tárca.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az ipari termelés a várakozásokhoz közeli mértékben nőtt júliusban a bázishoz képest. Schindele Miklóshoz hasonlóan Suppan is úgy véli, továbbra is a járműgyártás húzta az ipari termelést, ez várhatóan így marad decemberig. Bár tavaly összességében 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés, az idén az Audi győri üzemének júniusi elindulásával, a Mercedes és az Opel üzemek kapacitásának felfutásával, bázishatások miatt és az év második felétől várhatóan javuló belső és külső kereslet mellett 2,5-3 százalék körül növekedhet a kibocsátás. A fokozatosan javuló külső kereslet hatására több ágazat is hozzájárulhatott a növekedéshez. A szakértő a kilátásokra nézve biztatónak nevezte, hogy az európai és a német konjunktúramutatók a kilábalás irányába mutatnak. A növekedés az utolsó negyedévben bázishatások miatt különösen erős lehet – tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is „biztató trendkezdetnek” nevezte az ipari termelés júliusi növekedését. Véleménye szerint a májusi visszaesés után folytatódik a júniusban elkezdődött lassú javulás. Az elemző az év egészére a második félév teljesítményének függvényében 1-2 százalékos bővülést vár.