Egyre mélyebbre csúszhat Japán

Vágólapra másolva!
Rendkívül csekély a valószínűsége, hogy sikerrel jár a japán kormány Abenomics néven is ismert politikája, és Japán minden nehézség nélkül leküzdi a deflációt. Ezt állítják a BNP Paribas elemzői, akik szerint sokkal inkább valószínűbb, hogy egyre súlyosabb gondokkal fog küzdeni az ázsiai szigetország.  
Vágólapra másolva!

Nem fűz nagy reményeket a jelenlegi japán gazdasági és monetáris politika sikeréhez a BNP Paribas. A bankház szakértői szerint csupán 10 százalék az esélye, hogy az Abe Shinzo miniszterelnök után Abenomics-nak elnevezett, gazdaságélénkítést célzó intézkedések sikerre vezetnek - írja a Zerohedge.com.

Ahogy korábban is beszámoltunk róla, Japánban az év elején megválasztott új vezetés minden erejével azért küzd, hogy az infláció felpörgetésén keresztül kirángassa a deflációtól szenvedő gazdaságot a gödörből. Ennek érdekében óriási méretű eszközvásárlási programot kezdett a Bank of Japan, melynek keretében már havonta 7 ezer milliárd jent fordíthatnak különböző lejáratú állampapírok vásárlására, a kormány pedig a fiskális politika eszközeivel igyekszik támogatni a gazdaságot.

A BNP Paribas négy forgatókönyvet nevez meg a japán gazdaságpolitika lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban, és a szakértők megjelölik azt is, hogy ezek a forgatókönyvek hány százalékos valószínűséggel valósulhatnak meg.

1.Folytatódik a defláció (35%)

A BNP Paribas szerint 35 százalék az esélye, hogy a sajtóban Abenomics néven futó program ellenére továbbra is deflációtól fog szenvedni Japán. A bankház elemzői szerint a rendkívül laza monetáris politika keretében megvalósított óriási méretű eszközvásárlási program vélhetően nem fogja tudni elérni célját, mivel önmagában nem fog tudni inflációt gerjeszteni.

Az infláció felpörgetésére inkább munkahelyek teremtésére, a munkanélküliség csökkentésére lenne szükség, hogy az állampolgároknak növekedjen az elkölthető jövedelme, melynek eredményeként növekedhetne a fogyasztás, így az árszínvonal is.

A munkaerőpiac felpörgetésére viszont tovább kellene növelni a már amúgy is a GDP 2 százalékát kitevő kormányzati kiadásokat. A kormány mozgástere viszont egyre szűkül az óriási méretű japán államadósság miatt, mely a második negyedévben már átlépte az 1000 billió (azaz 1.000.000.000.000.000) jent, ami a GDP több mint 200 százalékának felel meg.

Forrás: Origo

Tehát a kormánynak rendkívül óvatosan kell bánnia a kiadások növelésével, és további probléma, hogy az infláció felpörgésével együtt járó jen gyengülése sem mehet végbe egykönnyen. Ennek oka, hogy a jen nagy mértékű gyengülését nem néznék jó szemmel a Japánnal kereskedelmi kapcsolatban lévő országok, és vélhetően lépéseket tennének annak megakadályozására.

Mivel a kormányzati kiadások növelése, és a jen gyengülése előtt akadályok sorakoznak, a jelenlegi fiskális és monetáris intézkedések hatásainak elmúltával újra felerősödhet a deflációs nyomás az ázsiai országban. Ez amiatt következhet be, hogy így már nem lesz olyan jelentős tényező a gazdaságban, mely felfelé hajthatná az árakat. Tehát a miniszterelnök növekedési stratégiájának korlátozottak lehetnek a hatásai.

Ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén a japán részvénypiac nem fog tudni igazán lendületbe jönni, és a jen is csak ideiglenesen tud majd gyengülni a BNP szerint. Ehhez a szcenárióhoz azért társít csak 35 százalékos valószínűséget a bankház, mert a Bank of Japan elkötelezettsége a 2 százalékos inflációs cél elérésére rendkívül erős tényezőnek számít. Ugyanakkor a fentebb kifejtett okok miatt a BoJ nem fogja tudni elérni célját eszközvásárlási programjával, különösen úgy, hogy már nincs lehetősége tovább csökkenteni a rekordalacsony szinten lévő hosszú távú kamatlábakat.

Forrás: Origo

2. Pénzügyi zavarok (40%)

A bankház elemzői szerint az Abenomics lehetséges sikere sem garantálja, hogy Japán problémái megoldódnak, mivel azután teljesen új nehézségekkel szembesülhet majd a szigetország. Ha a rendkívül laza monetáris politika, és a támogató fiskális politika (pl. kormányzati beruházások növelése, vállalati adókedvezmények) eléri célját, akkor sem valószínű, hogy Japán a 2 százalékos inflációt a célként megjelölt 2015 elején el tudja érni. Annak megvalósulása inkább 2015 közepén lehetséges.

A BNP szerint egyre valószínűbb, hogy a japán kormány egy újabb gazdaságélénkítő programot fog indítani, hogy a forgalmi adó tervezett emelésének fogyasztást visszafogó hatásait ellensúlyozzák. Ezt már a kormányhoz közeli források is emlegették, azonban hivatalosan még nem jelentette be a miniszterelnök (erre október elsején kerülhet sor). Mivel a fogyasztási adót 2015-ben tovább tervezik emelni, ezért két év múlva újabb fiskális stimulus programot indíthat a kormány, melynek eredményeként a gazdaság is erőteljesen bővülhet majd, és a munkaerőpiacon is megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság.

Ennek eredményeként felpöröghet az infláció, és végre maga mögött hagyhatja a deflációt az ország, azonban ezután a hosszú távú hozamok emelkedése válhat a legnagyobb problémává. Ha valóban 2 százalék lesz az átlagos áremelkedés éves növekedése, az a hosszú-hozamokat is feljebb tolhatja, melyek legalább 3 százalékra, de inkább 4 százalék fölé kúszhatnak. Ez pedig a már említett óriási méretű államadósságon keresztül okozhat rendkívül komoly gondokat, mivel így növekedni fognak Japán kamatterhei. Ez pedig a költségvetés összeomlásával fenyeget, így a japán vezetésnek minden erejével a hosszú távú hozamok stabilizálására kell majd összpontosítania.

Ennek keretében a BoJ kénytelen lesz fenntartani a nulla százalék körüli kamatlábakat, és folytatnia kell agresszív eszközvásárlási programját is. Ha sikerül leszorítani a hosszú hozamokat, és azzal párhuzamosan az infláció is 2 százalék fölötti lesz, azzal negatív reálkamatok jöhetnének létre, mely segíthetné az óriási államadósság csökkentését is.

Forrás: Origo

3. Elszalad az infláció (15%)

A BNP elemzői 15 százalékos valószínűséget társítanak ahhoz, hogy Japánban el fog szaladni az infláció, ami komoly gondokat okozhat a későbbiekben. Ha ez megtörténik, a Bank of Japan keze meg lesz kötve, mivel nem emelhet kamatokat, mivel azzal csak még tovább emelkednének hozamok, ami ugye a gigantikus államadósság miatt veszélyes. A magas inflációval párhuzamosan megugró hozamok által eredményezett negatív reálkamatok miatt megkezdődhet a tőkekiáramlás Japánból, ami egy ördögi kört alkotva gyengítheti a jent, és tovább növelheti az inflációt.

Ennek eredményeként nem zárható ki egy kétszámjegyű árszínvonal emelkedés sem a szigetországban, ami miatt csökkenhet a BoJ monetáris politikájába vetett bizalom is. Ez nagyobb zavarokat okozhat a gazdaságban és a társadalomban egyaránt.

4. Teljes siker, vége a deflációnak (10%)

10 százalékos a valószínűsége, hogy teljes sikerrel zárul a Shinzo-kabinet erőfeszítése, tehát lendületbe jön a gazdaság, az infláció megfelelő keretek között marad, és a hosszú hozamok sem szaladnak el túlságosan.

Azonban még ennek a forgatókönyvnek az esetén sem oldódnak meg Japán problémái, melyek inkább az ország társadalmában gyökereznek. Az egyre öregedő népesség miatt egyre magasabbak az állam szociális kiadásai, ami már eddig is nagy szerepet játszott a magas államadósság kialakulásában. A szigetországban egyre több nyugdíjas jut egy dolgozóra, ami a nyugdíjrendszerre helyez nagy terheket.

A struktúrális problémák az óriási államadóssággal együtt rendkívüli mértékben sérülékennyé teszik a költségvetést, és a kényes egyensúlyt bármikor könnyen felboríthatják az emelkedő hozamok.

Ezért még ha a legkedvezőbb forgatókönyv is valósul meg, tehát teljes sikerrel zárulnak a jelenlegi monetáris és fiskális intézkedések, a japán kormány akkor sem kerülheti el az ország pénzügyi helyzetének átszervezését. A BNP szerint többek között át kell szervezni a szociális jóléti rendszert, el kell érni, hogy emelkedjen a foglalkoztatottság, tehát összességében a teljes költségvetést úgy alapokra kell majd helyezni.