A devizahitel jogi alapkérdései: miért hibás a "hibás-termék" koncepció? (1. rész)

Népszerű dolog a devizahitelt, mint "terméket" jogellenesnek vagy erkölcstelennek minősíteni, és a bankokat - az igazságtevés jegyében - büntetni. Ám a jogi környezet alaposan megvizsgálva, mennyiben megalapozott ez az álláspont? Az Origó a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével kizárólag a jogi környezetet elemzi a most olvasható, a téma fontosságára tekintettel minden lényeges szempontot érintő és háromrészes írásban. Dr. Gárdos István arra mutat rá, hogy a devizahitel, mint termék jogszerű volt. A devizahitelesek problémája pedig alapvetően nem jogi természetű, nem a szerződések hibájából, és nem is a bankok állítólagos szerződésszegő magatartásából fakad.

Elterjedt vélekedés szerint a deviza alapú hitel hibás termék. Ennek okaként általában a következőket jelölik meg: a bankok a hitellel kapcsolatos kockázatokat az ügyfelekre hárították; nincs meghatározva a törlesztendő összeg, ezért nem is tekinthető kölcsönnek; a bankok becsapták az ügyfeleket; a bankok nem mérték fel megfelelően az adósok teherbíró képességét - fejtette ki elöljáróban a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A hitelezés kockázatai

Minden kötelezettségvállalás kockázatokkal jár: a kötelezett kockázata az, hogy a körülmények változása miatt a teljesítés nehezebbé válik, a jogosult kockázata pedig abban áll, hogy bizonytalan, hogy a kötelezett teljesíteni fog-e, teljesítése megfelelő lesz-e. Ennek megfelelően, a hitelezéssel kapcsolatban is mindkét fél kockázatoknak teszi ki magát - hangsúlyozta dr. Gárdos István.

A kölcsön ráadásul az egyéb ügyletekhez képest a kockázatviselés szempontjából egyoldalú helyzetet eredményez, hiszen a hitelező, a kölcsön folyósításával a maga kötelezettségét előre teljesíti, az adós kötelezettsége pedig majd valamikor a jövőben válik esedékessé.

Míg például egy vállalkozási szerződés esetén a díj visszatartása bizonyos fokú természetes védelmet nyújt a vállalkozó nem teljesítésével kapcsolatos kockázattal szemben, a kölcsön esetén a hitelező teljesítése fogalmilag megelőzi az adósét, és ezzel a hitelező elkerülhetetlenül kiteszi magát az adós nem-teljesítésével kapcsolatos kockázatoknak. A hitelügyletnek a hitelezői kockázatvállalás ezért alapvető eleme.

Az adóst nem mentesíti körülményeinek kedvezőtlen alakulása

Mi teszi a hitelező számára vállalhatóvá ezt a kockázatot? A különböző fizetési biztosítékokat most félretéve, alapvetően az, hogy a kölcsönadott pénz visszajár. Az "Adós fizess!" parancsa feltétlen kötelezettséget jelent. Nem elég, ha az adós jóhiszeműen jár el, erőfeszítéseket tesz a szerződésszerű teljesítés érdekében; körülményeinek kedvezőtlen alakulása nem mentesíti az adóst a törlesztési kötelezettsége alól.

Ha a visszafizetési kötelezettség nem feltétlen, akkor nem kölcsönről, hanem ajándékról van szó. A fizetési kötelezettség e feltétlen jellegéből adódik az adós kockázata: a törlesztés a jelenlegi feltételek mellett vállalhatónak tűnik, de ki látja előre a körülmények jövőbeli alakulását?

Az adós életkörülményeinek romlása, jövedelmének csökkenése, fenntartási költségeinek növekedése, a piaci kamatszint emelkedése stb. mind olyan változás, amely megnehezíti az adós számára szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, de nem ad felmentést az alól.

Ki mondhatná meg előre a kockázatvállalás nagyságát, mértékét?

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: ki tudja megmondani, hogy milyen kockázatot vállal az, aki ma forinthitelt vesz fel több évre a jegybanki alapkamat, mint referencia-kamat mellett? Az árfolyamkockázattal kapcsolatban ugyanez a helyzet: az árfolyam alakulása egyike azoknak a körülményeknek, amelyek kihatnak arra, hogy milyen mértékű terhet jelent az adós számára fizetési kötelezettségének teljesítése.

A devizatartozással szükségszerűen együtt jár az árfolyamkockázat, azaz annak bizonytalansága, hogy a teljesítés időpontjában a devizatartozás teljesítéséhez mennyi hazai pénznem szükséges. Az adós kötelezettségének vagy az ügylet jogszerűségének a megítélése szempontjából közömbös, hogy helyesen vagy tévesen látta-e előre a körülmények, közöttük az árfolyam jövőbeli alakulását, hogy a tartozás pénznemének megválasztásával összességében jól járt vagy veszített.

A kölcsönnel kapcsolatos kockázatok tehát megoszlanak a hitelező és az adós között. Gazdasági értelemben az adós nem-teljesítésének, tehát az ide vezető körülmények alakulásának kockázatát szükségképpen a hitelező viseli, az ebből fakadó veszteségek őt terhelik. Jogi értelemben azonban e kockázatok az adóst terhelik azáltal, hogy a körülmények kedvezőtlen változása nem mentesít a fizetési kötelezettség alól.

A bankok tehát semmit nem hárítottak át, hiszen a saját kockázatukat a mai napig ők viselik, az adós oldalán felmerülő kockázatok viszont szükségszerűen mindig az adóst terhelik - hangsúlyozta a szakember.

(A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Gárdos Istvánnal készült cikk második és harmadik részét hamarosan közöljük - a szerk.)