Nőtt nálunk a minimálbér, de azért van még hová

A Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján.

Helyzetünk sokat javult, de még hatalmas munka áll előttünk

Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata – összesen 9,89 százalék – ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám. A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében „…2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény” – mondta az államtitkár. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Bulgária a maga 159 eurójával sereghajtó ugyanezen a listán.

Czomba Sándor úgy fogalmazott, bár az irány jó, még korántsem dőlhetünk hátra. Ma Magyarországon 332-334 euró között van a minimálbér, ezzel az EU-tagállamok között még mindig az utolsó harmadba tartozunk, tehát van hova fejlődni. A méregdrága Franciaországban ennek csaknem ötszöröse – 1430 euró –, a szintén nagyon magas árakkal együtt élő Egyesült Királyságban négyszerese – 1264 euró – a legalacsonyabb felajánlható jövedelem.

Czomba közölte, hogy a minimálbér és az átlagbér aránya Magyarországon 44 százalékos, ami az Európai Unión belül a hetedik legjobb adat. A minimálbér és az átlagbér közötti leszakadást mutató adaton elemzők és politikusok sokat vitatkoznak, ő ezt a hetedik helyet úgy minősítette: „Nem rossz.” (A hetedik hely egyben azt jelenti, hogy Észtországot, Csehországot, Litvániát, Lettországot, Bulgáriát és Romániát előzzük meg.) Az államtitkár kiemelte, hogy a bruttó minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, 2013-ban 98 ezer forintra nőtt, ami 33 százalékos növekedést jelent három év alatt. Mindehhez természetesen fontos tisztában lenni az inflációs adatokkal is. Ezen oldal szerint ami 2010-ben 1000 forintba került, az 2012-ben 1098,225 forintra ugrott.

Czomba úgy véli, a kormánynak az elmúlt három évben sikerült megteremteni az egyensúlyt a minimálbér növekedése és a foglakoztatás között. A kormányzati intézkedések közül kiemelte a bevezetett szociális hozzájárulási adókedvezményt, a munkahelyvédelmi akciótervet, és a bérkompenzációt. Szólt arról is, hogy a vállalkozási szférában 2013 augusztusáig a nettó reálkeresetek a családi kedvezmény nélkül 5,6 százalékkal nőttek, amihez a családi kedvezmény még 3,5 százalékot jelent. Így például az egygyermekes családoknál a nettó reálminimálbér 10 százalékkal, kétgyermekesnél 18,5 százalékkal, három vagy több gyermek esetén 17 százalékkal nőtt 2010 óta. Jelentős reálkereset-növekedést prognosztizált erre az évre, mivel a tavalyi bérmegállapodáson még 5,2 százalékos inflációval számoltak, miközben a mutató 2 százalék körül alakul ebben az évben.

Czomba szólt arról, hogy jelenleg az országban összesen 750 ezer embert foglalkoztatnak minimálbéren vagy garantált bérminimumon, közülük 580 ezren a versenyszférában, 170 ezren a közszférában dolgoznak.