Ezért nem használjuk ki a SZIT-konstrukciót

ingatlanadó, telekadó, kommunális adó, lakás, ház, lakópark
Vágólapra másolva!
Az Appeninn Nyrt. szakértői úgy vélik, ráférne a módosítás a Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságok (SZIT) alapítására vonatkozó hazai szabályokra, tájékoztatta a társaság az MTI-t. Magyarországon még mindig nem elterjedt ez a cégforma: a konstrukció 2011-es bevezetése óta egyetlen ilyen vállalat sem alakult az országban.
Vágólapra másolva!
A SZIT-alapítást mint új cégformát azért vezették be, hogy elősegítse a tőke beáramlását a magyar ingatlanszektorba Forrás: H. Szabó Sándor

A SZIT-alapítást mint új cégformát azért vezették be, hogy elősegítse a tőke beáramlását a magyar ingatlanszektorba, méghozzá befektetőbarát szabályozói környezet kialakítása és adóelőnyök révén. Ám mivel az ilyen vállalatoknak többek közt legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével kell rendelkezniük, ez az egyik lehetséges oka annak, hogy Magyarországon nem alakult ilyen társaság. A szabályozás egyes pontjai nem illeszkednek a hazai ingatlanpiac sajátosságaihoz.

A közlemény idézi Székely Gábort, az Appeninn Nyrt. vezérigazgatóját, aki elmondta: az előírt 10 milliárd forintos tőke a jelenlegi önerőarányok mellett mintegy 30-35 milliárd forintos ingatlan-portfóliót eredményez, ilyen méretű portfólióval is csak nagyon kevesen rendelkeznek a magyarországi piacon.

Az Appeninn szerint az érvényben lévő szabályozás másik neuralgikus pontja, hogy a SZIT számviteli beszámolójában kimutatott hitelek nem haladhatják meg az ingatlanok összértékének 70 százalékát. Az árfolyamváltozások révén ugyanakkor a hitelösszeg ingatlan értékéhez viszonyított aránya folyamatosan változik, és meg is haladhatja a jogszabályban előírt határokat, kiszámíthatatlanná téve ezzel a vállalkozás előírásoknak való megfelelését.

Az ilyen társaságoknak a létesítő okiratuk alapján az osztalékként kifizethető eredmény legalább 90 százalékát ki kel fizetniük a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül. Székely Gábor szerint az osztalékfizetési kötelezettség átalakítására is szükség lenne, amelyre több alternatíva is elképzelhető: a kifizetési arány módosítása, a határidő jelentős kitolása, vagy a kifizetésekre vonatkozó türelmi idő bevezetése is segítséget jelentene a vállalatok számára. A jelenlegi piaci környezet a portfólió-bővítésnek kedvez, ugyanakkor a SZIT-szabályozás a cégek előtt elvágja azt a lehetőséget, hogy a már működő ingatlanállomány által termelt nyereséget forrásként visszaforgassák a növekedési tervek megvalósításához.

A Nyugat-Európa több országában már elterjedt cégforma előnye, hogy az így működő vállalatok mentesülnek a társasági és a helyi adó alól, és az ingatlanvásárlás után fizetendő illeték is mindössze 2 százalék. A kedvezményekért cserébe azonban az előbbieken túl további szigorú szabályoknak is meg kell felelniük, mivel SZIT csak erősen szórt tulajdonosi körrel rendelkező, nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével, ingatlankezeléssel, vagy vagyonkezeléssel foglalkozik, olvasható a közleményben.