Mennyire sújtja a vállalkozásokat a tranzakciós illeték?

Vágólapra másolva!
Egy kisvállalkozás életében éves szinten több százezer forint kiadást jelenthet a tranzakciós illeték. Ez különösen a külföldi versenytársakkal szemben gyengítheti a helyzetét. Az átutalási költség azonban megkerülhetetlen. Van-e megoldás?
Vágólapra másolva!

Valójában húzós a három ezrelék

Ezt a kérdést feszegeti a reconcept.blog mai bejegyzése. Hogy mennyire növeli meg a költségeket a tranzakciós illeték, az többek között függ a vállalkozáson átfutó pénzforgalomtól, a működési marzstól, és az áfa-pozíciótól is. Feltételezve, hogy minden kifizetés bankszámláról történik, a vállalkozás terhelése a nettó költségek és ráfordítások (beleértve a nyereségadókat is), a rájuk rakódó forgalmi adó 3 ezrelékével, valamint a bevételeken keresztül beszedett, a levonásokkal korrigált, fizetendő áfa 3 ezrelékével nő.

Ez azt jelenti, hogy minden feltétel változatlansága esetén fél százalékkal nőhet a cégek teljes költsége. Egy 4-5 millió forint havi forgalmú cégnek és néhány alkalmazottjának évente összesen akár 300-400 ezer forintnyi bankköltséget kell fizetnie csak azért, mert használja a bankszámláit. Ez bizony komoly hátrány az eurózónában működő versenytársakkal szemben. Ennek hatása különösen drámai lehet a nagy forgalmú, alacsony marzzsal működő vállalkozásokra, például a kereskedő cégekre nézve, főként, ha a versenytársak egy része jóval nagyobb méretű.

Költségek még és még

Mikrovállalkozások esetén a tulajdonosok költségeivel is számolnunk kell. A legkisebb cégeknél ugyanis a cégtulajdonos üzleti kasszája és „magánzsebe” tulajdonképpen ugyanaz. Ha a tulajdonos szabályosan jár el – vagyis bért vesz fel, nemcsak osztalékot –, akkor ahhoz, hogy magánszemélyként, bankkártyával vagy átutalással elköltsön 100 ezer forintot, mind cégként, mind magánszemélyként 1200–1500 Ft bankköltség kapcsolódik, átterhelt illeték és átutalási díj formájában. Ide kell érteni a járulékok elutalásának illetékét is, hiszen akkor is kell tranzakciós illetéket fizetni, ha adót utal valaki. Ha készpénzben gondolkodunk, ez a teher tovább emelkedik: ebben az esetben a bankköltségek már a nettó árbevétel 1,2–1,5 százalékát teszik ki. Ez nagyon komoly összeg, ha a vállalat eredményessége, marzsa felől közelítjük meg.

Persze, felmerül a kérdés: érdemes-e a bankszámla-kezelési gyakorlaton változtatni vagy esetleg új bankot keresni? A nagy cégeknek van mozgásterük, valamennyire csökkenteni tudják a terheiket. Több multi például külföldről utalja a béreket, az egy összegben 6 ezer forintnyi teherrel kiutalt forrásból. A külföldi banki tranzakciókat nem sújtja a hazai illeték. A kisvállalatok ezt nem tudják megtenni. A számlavezetés külföldre telepítése normál vállalkozások számára nehezen járható, mert nagyon drága külföldről rendszeresen forintot visszautalni, a napi kapcsolattartás nehézkes és persze nyelvi akadályok is felmerülhetnek.

Léteznek megoldást kínáló csomagok, de…

Kedvező megoldás lehet minderre, ha a vállalkozó olyan céges számlacsomagokat kutat fel, amelyek nem hárítanak minden költséget a vállalkozóra. E csomagokat azonban általában az veheti igénybe, aki azzal egyéb kötelezettségeket vállal. Ésszerűnek tűnik, ha a számlakiegyenlítési gyakorlatba, utalási rutinba fokozottan beillesztik a cégek, hogy egy bizonyos összeghatár elérése esetén fix összegű a terhelés. A tranzakciós illeték esetén ez az összeghatár 2 millió forint, ezt nyilván árnyalja a „normál” utalási díj maximuma is.

A terhek fogyasztókra telepítése komoly kockázatokat jelent a jövedelmek fehérítése, a pénzhasználati szokások és általában a mai nemzetközi üzleti gyakorlathoz való közeledés szempontjából. A bankoknak nyilvánvaló érdekük a terhek továbbhárítása, ezáltal azonban éppen ügyfélbázisuknak és általában a nemzetgazdaság versenyképességének emelnek lehetséges akadályokat, hoznak be kockázatot. Ha a tranzakciós adóval hosszú távon számolni kell, az szinte biztosan azzal jár, hogy ha települnek is hazánkba újabb cégközpontok vagy multinacionális vállalatok pénzügyi alközpontjai, pénzforgalmuk egy részét inkább másik országban bonyolítják.

A tranzakciós adó jövő évi szabályozásának pontos kialakításakor ezt a szempontot is hangsúlyosan ajánlott megfontolni.