A versenyszférában lehetne gyorsabb a bérnövekedés

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a közszférában jól állunk: a várakozásoknak megfelelően nőttek a keresetek szeptemberben. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy sorozatban a kilencedik hónapja tart a bérek emelkedése. Ugyanakkor a banki elemzők hozzátették, hogy a versenyszférában továbbra sem elég gyors a bérnövekedés üteme.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatai szerint a bruttó átlagkeresetek 5,0, a nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az idén szeptemberben az egy évvel korábbit. A reálkeresetek – az 1,4 százalékos szeptemberi inflációval számolva – 4,9 százalékkal nőttek a családi adókedvezmény hatását nem számítva.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint úgy növekedtek a bérek szeptemberben, ahogy azt vártuk, a gyorsulás pedig a pedagógus bérek növekedésének köszönhető. A közfoglalkoztatottak bérének lefelé torzító hatása nélkül a nemzetgazdaságban a bruttó bérek dinamikusabban, 5,8 százalékkal, a nettó bérek 7,2 százalékkal nőttek, így a reálbér-növekedés 5,7 százalék volt. Suppán rámutatott, hogy a versenyszféra továbbra is alulmarad a bérnövekedésben, nem mozdultak el az augusztusi 3,8 százalékról. Idén a szuperbruttó kivezetése miatt a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladja az inflációt. Suppan Gergely szerint a pedagógus béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Az elemző idén összességében csaknem 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció, valamint a háztartási energiaárak csökkentésének inflációmérséklő hatásának köszönhetően a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 3,5 százalékot. Ez a gyorsulás tovább élénkítheti majd a várhatóan jelentős növekedést mutató lakossági fogyasztást.

A Takarékbank 2014-ben 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, a várhatóan 1,5 százalék alatti éves átlagos infláció miatt a reálbérnövekedés jövőre is elérheti a 2,5 százalékot. A nettó bérek növekedése az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé tett családi adókedvezmények kiterjesztése miatt ennél gyorsabb lehet.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte: a szeptemberi adatot főként a költségvetési szektorban bekövetkezett 10,9 százalékos bérnövekedés húzta fel, illetve ő is kiemelte a versenyszféra 3,8 százalékos emelkedését, bár, mint hozzátette, már a privát szektorban is megindult egy enyhe béremelkedési folyamat. Az elemző azt is hangsúlyozta, hogy az adóváltozások miatt továbbra is jellemzően gyorsabb a nettó bérek növekedése a bruttóénál. Az infláció szeptemberben is alacsony volt, így nemzetgazdasági szinten jelentősen, csaknem 5 százalékkal emelkedtek a reálbérek az előző év azonos időszakához képest, mondta. Nyeste Orsolya szerint jövőre is tart majd a reálbérek növekedése, de ennek mértéke kisebb lehet az ideinél, miután jövőre várhatóan emelkedni fog az infláció. Nagy árrobbanásra azonban továbbra sem kell számítani, és ha a gazdaság növekedésének pozitív tendenciája fennmarad, akkor elképzelhető, hogy a vállalkozói szektorban is bátrabban emelnek majd béreket, közölte az elemző.