Románia az EU perifériájára szorul

Vágólapra másolva!
A magyarországi energiaár-politikát méltatta egy román gazdasági elemző. Szerinte az energiaárak liberalizálása miatt Románia elveszítse egyedüli előnyét, saját erőforrásainak olcsóbb kitermelésének lehetőségét.
Vágólapra másolva!

A romániai és a magyarországi energiaárak közötti különbségekről írt Ilie Serbanescu gazdasági elemző a román kormányzó Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló Jurnalul National napilapban. Serbanescu szerint a két ország közötti árkülönbség 15-20 százalék, aminek az a következménye, hogy Romániába nem jönnek külföldi befektetők, akik pedig ott vannak, távozással fenyegetőznek.

Szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) utasításai nem könnyítenek a romániai befektetők növekvő költségein, így ha választhatnak a térség országai közül, akkor Magyarországra mennek, amelynek nincs megállapodása az IMF-fel, és amely teljes erőből megpróbál ellenszegülni "a brüsszeli bürokraták laboratóriumában kitalált gazdasági képtelenségeknek".

A román és magyar fogyasztói energiaárak között csakis a Bukarest és Budapest által alkalmazott politikák miatt van különbség, hiszen mindkét országban a nyugat-európai tőke sajátította ki az energiaszolgáltatást, írta Serbanescu. A szolgáltatók kihasználják a monopolhelyzetet, és különösebb erőfeszítés, menedzseri képességek nélkül hajtják be a biztos profitot válságidőszakban is. A kormányoknak nincs pénzük az energiarendszerek korszerűsítésére, ezért "nyakuk körül szorul a hurok", de a budapesti kabinet legalább megpróbál kiutat keresni, miközben a bukaresti nem is próbálkozik.

A román kormány nem tartotta szem előtt az ország érdekeit, amikor elfogadta az IMF-nek azt az "ostoba" parancsát, hogy liberalizálja az energiaárakat. Ez arra irányul, hogy az Európai Unióban kullogó Románia elveszítse egyedüli előnyét, amit saját erőforrásainak olcsóbb kitermelése jelent, írta Serbanescu.

Gyarmatosító politikai modellnek nevezi, hogy a romániai energiaáraknak el kell érniük azt a szintet, amelyet az Európában domináns gazdasági erőt képviselő, de gázzal nem rendelkező Németország Oroszországnak fizet a nyersanyagért. Az energiaárak liberalizálása behatárolja Románia fejlődési kilátásait, és végérvényesen Európa perifériájára kényszeríti Bukarestet.

Serbanescu szerint Magyarország legalább keresi a kiutat, és arra törekszik, hogy a külföldi szolgáltatók a profitot visszaforgassák, mert a közszolgáltatások célja nem a lakosság kárára való profittermelés kellene legyen, hanem annyi bevétel előteremtése, ami a szolgáltatások fenntartására, korszerűsítésére és fejlesztésére elég.