Brüsszel szerint újra kell tárgyalni a Déli Áramlatról

A kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem működhet a Déli Áramlat gázvezeték, mert azok az Európai Bizottság szerint nincsenek összhangban az uniós joggal, mondta a brüsszeli energiapiaci hivatal igazgatója. Szerinte ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az érintett országoknak - köztük Magyarországnak is - fel kell mondaniuk a szerződéseket. 

Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli-Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások. A testület szerint Oroszország és hét európai ország - köztük Magyarország – egyezményeit újra kell tárgyalni. Klaus-Dieter Borchardt, az Európai Bizottság energiapiaci hivatalának igazgatója erről az Európai Parlamentben beszélt. "A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal."

Oroszország Bulgáriával, Szerbiával, Magyarországgal, Görögországgal, Szlovéniával, Horvátországgal és Ausztriával kötött megállapodást a gázvezeték építéséről. Brüsszel szerint az érintett államoknak - az uniós egyezmények vagy az Energia Közösség (Energy Community) megállapodásai alapján - kötelességük a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását kérni Oroszországtól, hogy azokat összhangba hozhassák az uniós joggal.

Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket, véli Borchardt. Szerinte Günther Öttinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa elküldte levelét Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek, amelyben elmagyarázta a helyzetet, és arra kérte, hogy fogadja kedvezően a megállapodások újratárgyalásának lehetőségét.

Az érintett országok – Szerbia kivételével - tagjai az EU-nak. Szerbia azonban tagja az Energia Közösségnek. A 2006-ban alapított szervezetet célja, hogy hozzájáruljon a stabil szabályozási környezet megteremtéséhez a tagállamokban és szerződött országokban.

Borchardt szerint a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Amennyiben nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre.

Borchardt három kifogást említett. Először is felül kell vizsgálni a tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom nem birtokolhatja egyszerre a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot is. Másrészt biztosítani kell, hogy a vezetékhez hátrányok nélkül harmadik fél is hozzáférjen, a Gazprom pedig nem lehet a kizárólagos gázszállító. Továbbá meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is. Azt nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal vagy sem, de még abban az esetben is, ha sikeresek lesznek a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet.

Az érintett országok tisztában vannak a bizottság aggályaival, mondta Borchardt, aki szerint a gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal. Az állásfoglalás két tranzitországot, Bulgáriát és Szerbiát hoz kellemetlen helyzetbe: az előbbi országban tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött meg ünnepélyes keretek között a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a beruházás alapjául szolgáló kétoldalú megállapodásokat.

A Déli Áramlat a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítaná az orosz gázt Nyugat-Európa fogyasztóinak. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajnát megkerülő gázvezetéket előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes, évi 63 milliárd köbméteres kapacitását.

A Gazprom szerint a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.