Mit keres Magyarország a világűrben?

ESA, European Space Agency, Tracy Caldwell Dyson az ESA által épített modulban a Cupolaban a Nemzetközi Űrűllomáson (ISS)
Vágólapra másolva!
Pénteken először tárgyal Budapesten az Európai Űrügynökség delegációja Magyarország teljes jogú tagságáról. A hazai űrszakma és űripar képviselői egységesen fontosnak tartják az Európai Űrügynökséghez való csatlakozást, mert ez a lépés az egész csúcstechnológiájú iparág további fejlődésének a kulcsa. Ha csatlakozunk, akkor az ügynökség felméri a hazai űriparban rejlő lehetőségeket, a magyar űrkapacitást, majd felzárkóztató, az ipar fejlődését elősegítő programot indít.
Vágólapra másolva!

Mint arról korábbi részletes összeállításunkban beszámoltunk, öt évnyi kényszerű várakozás után ismét napirendre került Magyarország csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency, ESA). Hogy ez egyáltalán miért lenne jó nekünk, arról Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője korábban ezt mondta az Origónak:

"Nem arról van szó, hogy egy második Farkas Bertalant küldünk majd a világűrbe. A csatlakozás óriási lehetőség Magyarország számára, hogy részt vegyen a legfejlettebb európai űripari, űrtevékenységi programokban, hogy a hazai cégek és kutatók európai megrendeléseket kapjanak. Az űripar minden országban húzóágazat, és ez minden szintre igaz. Arra is, ha csak csavarokat kell gyártani egy űreszközhöz, és arra is, ha egy komplett műholdat kell megépíteni. Ez az igen magas kvalitású munkaerőszektorban teremtene új munkahelyeket itthon, és új távlatok nyílnának a tudományos kutatási pályázatoknál is. A külföldi példák alapján az ide befektetett pénz minden más befektetésnél jobban hasznosul."

Csehország, Románia és Lengyelország már az ESA teljes jogú tagja. Ők hamarabb megértették, miért fontos a tagság, és hozzánk képest már gazdasági előnyre tettek szert az európai űriparban Forrás: AFP/DDP/Mario Vedder

A csatlakozási tárgyalások december 6-án megkezdődtek, előtte egy nappal dr. Solymár Károly Balázst, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Mi lesz az első megbeszélés tárgya december 6-án, és kik lesznek a tárgyaló felek?

Az ESA küldöttsége részletesen bemutatja az ügynökség tevékenységét, különös tekintettel a csatlakozás szempontjából súlyponti kérdésekre. Bemutatják azokat a nemzetközi jogi dokumentumokat, amelyekhez Magyarországnak a belépéskor csatlakoznia kell, elsősorban az ESA Alapokmányát, valamint a Hordozórakéta Nyilatkozatot és a Biztonsági Megállapodást. Ismertetik az ESA iparpolitikájának részleteit, ami különösen fontos a számunkra, mert ez biztosítja, hogy a befizetendő hozzájárulásunk minél nagyobb hányada ipari szerződések formájában visszajöhessen az országba. Az ESA tárgyalóküldöttségét Eric Morel beszerzési, pénzügyi és jogi igazgató vezeti, a küldöttség öt tagja az iparpolitikai, a pénzügyi, a jogi és a nemzetközi kapcsolati főosztályokat képviselik. A magyar tárgyalóküldöttségbe az NFM Infokommunikációs Államtitkárság űrtevékenységgel foglalkozó munkatársai mellett több más tárca és kormányzati intézmény - Miniszterelnökség, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács - képviselőit is meghívtuk.

Mi alapján dönti el a kormány, hogy csatlakozunk-e az ESA-hoz?

A kormány már júliusban döntött a csatlakozás feltételeit részletesen tisztázó tárgyalások megkezdéséről, de a végső igent természetesen csak ezen feltételek pontos ismeretében mondhatja ki. Az űrszakma és az űripar képviselői egységesen fontosnak tartják az ESA-csatlakozást, mert ez a lépés az egész csúcstechnológiájú iparág további fejlődésének a kulcsa. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az űrtevékenység alkalmazásai a felhasználók ennél sokkal szélesebb köre, szinte az egész ország számára hasznosulnak. Tudjuk azt is, hogy az ESA alkalmasnak tartja Magyarországot a csatlakozásra, bár jövőre a csatlakozási folyamat keretében ismételten felmérik a hazai űriparban rejlő lehetőségeket, a magyar űrkapacitást. Összességében tehát a legfontosabb nyitott kérdés a tagság anyagi vonzata, ezt kell a kormánynak a végső döntés előtt szembe állítania a várható előnyökkel.

Az űrtechnológia a technológiai piramis csúcsán helyezkedik el, minden mutatójával magasan a gazdaság élvonalában van Forrás: AFP/ESA


Mennyi lesz az éves tagdíj?

Erre vonatkozóan csak becsléseink vannak, a formális tárgyalások egyik célja éppen az, hogy ezt az összeget hivatalosan és pontosan közöljék velünk. Tisztázni szeretnénk a tárgyalásokon az éves hozzájárulás kiszámításának módját, illetve az egyszeri belépési díj összegét. Annyit már tudunk, hogy az éves hozzájárulás két részből áll, a kötelező és az önkéntes programokban való részvétel költségéből. A kötelező programokban – tudományos kutatás és technológiafejlesztés – a tagállamok a nemzeti jövedelmük arányában vesznek részt. Azt viszont a tagállamok maguk dönthetik el, hogy űrtevékenység különféle alkalmazási területei közül – a Föld megfigyelése, távközlés, navigáció – és az egyéb önkéntes programok közül melyikben milyen mértékben kívánnak részt venni, illetve szélsőséges esetben van-e olyan önkéntes program, amelyikbe egyáltalán nem akar valamely ország bekapcsolódni. Előzetes becsléseink szerint a kötelező és az önkéntes programokhoz való együttes éves hozzájárulásunk 10 millió euró, azaz kb. 3 milliárd forint nagyságrendjébe eshet, ami szakértői becslések szerint néhány éven belül ennek többszörösét hozhatja bevételként a nemzetgazdaság számára. Reméljük, hogy már a pénteki első tárgyalási fordulón a tagdíj összegét ennél pontosabban megismerjük.

Milyen mértékben tudjuk felhasználni, visszapályázni az éves tagdíjat, és milyen egyéb előnyöket várunk a tagságtól?

Az ESA célja – amit az Alapokmány is rögzít –, hogy a részt vevő országok ipara minden egyes programban teljes egészében kapja vissza a befizetéséből az általános költségek levonása után megmaradó részt. A tapasztalatok szerint ez a hányad 90% körül lehet. Ennek mielőbbi elérése érdekében az ESA az újonnan belépő államok részére felzárkóztató, az ipar fejlődését elősegítő programot indít. Ennek részleteit is a holnapi tárgyaláson fogjuk megismerni és megvitatni. Az ESA úgynevezett Európai Együttműködő Államként a magyarországi cégek és kutatóintézetek, egyetemek már 10 éve részt vesznek „kicsiben” a tagsághoz némileg hasonló anyagi és jogi konstrukcióban az ESA munkájában. Az itt szerzett kedvező tapasztalatok alapján joggal várhatjuk, hogy a magyar űripar belépésünk esetén néhány éven belül az európai csúcstechnológiájú cégek egyenrangú versenytársává válhat.

Az elmúlt években sok millió euró bevételtől esett el a magyar ipar azért, mert ESA-tagság nélkül bizonyos nagy értékű projektekben a hazai űripar nem vehetett részt Francia Guyanán Forrás: AFP/ESA

Mikor várható a tárgyalások folytatása?

Egyelőre csak a csatlakozási folyamat egyes lépéseit ismerjük, azok időpontjáról még nem született megegyezés. Annál is kevésbé, mert az egyes lépéseknek egymásra kell épülniük. A második tárgyalási fordulóra akkor érdemes összeülni, ha az első forduló során megszerzett információkat feldolgoztuk, kérdéseinkre választ kaptunk és az esetleg függőben maradt kérdéseket a tárgyalóküldöttségek tagjai telefonon, e-mailben tisztázták. Mindamellett bízunk benne, hogy a pénteki tárgyalási napon és az azt követő informális egyeztetéseken megfelelő előrehaladást sikerül elérni, így a második fordulóra már a jövő év első negyedévében sor kerülhet.