Jobb, ha idén a kupákkal foglalkoznak

Gyenge szezon
AC Milan's midfielder Riccardo Montolivo (C) gives his captain armband to teammate Kaka after being expulsed, as AC Milan's coach Massimiliano Allegri (R) reacts during the group H Champions League football match AC Milan vs Ajax, on December 11, 2013 in San Siro Stadium..AFP PHOTO / OLIVIER MORIN
Vágólapra másolva!
Európa legjobb klubcsapatai sem lehetnek mindig versenyben a saját bajnokságuk aranyérméért, de azért az sem gyakori, hogy egy fél éven át a vert mezőnyben nyüglődjenek. A mostani szezonban olyan látványosan - és hasonlóan - szenved a Manchester United és a Milan, hogy megnéztük, milyen okai lehetnek a ritka tüneménynek.

Elmaradó erősítések, bivalyerős riválisok, elapadó pénzforrás, egy edző, akire mintha nagy lenne a kabát - nem állítjuk, hogy ugyanolyan okok miatt süllyedt a középszerbe a Manchester United és a Milan, de az jól látszik, hogy megfoghatatlan rejtélyről egyik esetben sincs szó.

A játékosállomány

A MU keretében nyáron nem történt jelentős változás, Scholes visszavonult, az utolsó pillanatban pedig Fellaini érkezett Moyes korábbi csapatától, az Evertontól. Az új igazolások elmaradása viszont elsősorban nem Moyes sara, hanem az új ügyvezetőé, Ed Woodwardé. Nem tett jót a csapatnak, hogy az előző idény gólkirálya, Robin van Persie a húszból csak tizenegy bajnokin léphetett pályára: bár a Welbeck, Rooney páros tizenhat gólt szerzett, a holland góljai nagyon hiányoztak. Hiányzik egy Scholes-féle középpályás is, és azok után, hogy a nyáron Thiago Alcantaráról és Fabregasról is lemaradt a United, nincs olyan ember, aki a középpályán képes kreatívan elosztogatni a labdákat, és akár a kapu elé is odaér.

Van olyan vélemény, hogy a MU gyengélkedése egyáltalán annyira váratlan, mint amennyire elsőre tűnik, mert a keret már tavaly is erőn felül teljesített, amikor Fergusont búcsúzásként meglepte egy arannyal. Az is látszik, hogy a korábbi húzóemberek közül van, aki már túl van pályafutása csúcsán (Vidic), míg másokat sérülés akadályozott meg abban, hogy formába lendüljenek (Carrick, Nani).

Allegri (jobbra) Kakában még bízhat, a szerződéshosszabbításban már nem. Forrás: AFP/Olivier Morin

Zambrotta, Thiago Silva, Nesta, Gattuso, Van Bommel, Boateng, Seedorf, Ibrahimovic, Inzaghi, Cassano - majdnem egy csapatra való játékos, aki két éve még a Milanban focizott, de már nincs ott. Van helyettük Zapata, Birsa, Poli, Saponara és Matri, ami elég jelentős minőségbeli különbség. Kaká visszahozatala kivételesen jó döntés volt az utóbbi években többször is mellényúló vagy sztárokról lemaradó vezetőség részéről, a Realnál évekig jegelt brazil gyorsasága némileg megkopott, de így is felfelé lóg ki a csapatból. Hozzá hasonlóan vezérnek kellene lennie, például, Balotelllinek is, de a nehezen kezelhető csatár gyakran csak lézeng a pályán.

Hogy Allegri nem minden esettben tudja a legjobb kezdőt a pályára tenni, abban a sérüléseknek is nagy a szerepe. Abban a három és fél évben, amióta ő az edző, több mint 160 sérülés történt a csapatnál. Antonio Conte két és fél éve van a Juventusnál, és ez idő alatt hatvannál kevesebb sérülés hátráltatta a munkáját. Valami tehát nagyon nincs rendben a Milannál, és bár a mostani szezon hasonlít a tavalyira, a csodánál is több kéne ahhoz, hogy a csapat megismételje a tavalyi bravúrt, amikor a pocsék ősz után végül odaért a dobogóra. Ez annak ellenére is így van, hogy Honda és Rami személyében a középpályára és a védelembe is érkezett erősítés, és de a névsor tovább bővülhet, Nainggolan (Cagliari) és Banega (Valencia) is a kiszemeltek között van.

Az edző

David Moyes nehéz örökséget vett a nyakába, elődje, Alex Ferguson ugyanis mindent megnyert, amit egy edző megnyerhet a klubcsapatával - de talán maga Moyes sem gondolta, hogy Manchesterben ilyen nehéz lesz az első éve. Már túl vagyunk a bajnokság felén, és a MU csak a hetedik helyen áll, a hátránya tizenegy pont az éllovas Arsenallal szemben, ezt lehetetlennek tűnik ledolgozni. Moyes ugyan stabil csapatot gyúrt össze az Evertonból, de vannak edzők, akik középcsapatoknál hiába sikeresek, reflektorfénybe kerülve nem képesek ugyanazt produkálni - lehet, hogy ő is ilyen.

Ugyanakkor Ferguson manchesteri korszaka is nehezen indult, ám végül biztosan benntartotta az érkezése előtt az utolsó előtti helyen álló csapatot. Első teljes évében aztán már ezüstéremig vezette a Unitedet, úgyhogy lehet, Moyes tudásáról akkor kapnánk valós képet, ha még adnánk neki időt - de ez az, ami a nagycsapatoknál általában elég hamar elfogy. Moyes mindenesetre hat évre írt alá, így a menesztése esetén komoly kompenzációt kellene fizetni neki.

Hát ez nem megy. David Moyes is hitetlenkedve nézi, mit művelnek a játékosai Forrás: AFP/Andrew Yates

Massimiliano Allegrinek Moyesszal ellentétben nem kérdéses a jövője: már eldőlt, hogy a nyáron elhagyja a Milant, amellyel három év alatt három érmet (sorrendben aranyat, ezüstöt és bronzot) szerzett. Nem kockáztatunk vele sokat, ha azt jósoljuk, ez a sorozat megszakad az idén, mivel a Milan az első januári forduló előtt közelebb állt a kiesőhelyekhez, mint a BL-selejtezőt garantáló harmadik helyhez. Allegrit leginkább azzal bírálják, hogy nem tud belenyúlni a meccsekbe, és valóban gyakran látni, hogy a csapat szenved a pályán, ő mégsem cserél, csak vakarja a fejét a kispadnál.

Bár jó pedagógus - olyan nehézfiúk is beálltak a sorba az irányítása alatt, mint Ibrahimovic, Cassano vagy Balotelli -, sokszor támadják azzal is, hogy nem képes feltüzelni a csapatát, mely egyik héten még 1-1-et játszik a Barcával, majd 3-2-re kikap Parmában. Azt is a szemére szokták vetni, hogy indokolatlanul erőltet játékosokat, Niang és Matri például úgy is sok lehetőséget kapott, hogy ketten együtt összesen két gólt szereztek, az Ajaxtól balhátvédként érkezett Emanuelsont pedig valamilyen megfontolásból a csatárok mögött játszatta.

A konkurencia

A MU tavaly tizenegy pontot vert a második helyezett Cityre, most éppen ennyire van az első Arsenaltól, vagyis ha a klubnál reális célokat akarnak kitűzni az idény hátralévő részére, akkor a még BL-t érő, öt pontra lévő negyedik helyet kell megcélozni. Rég volt rá példa, hogy ennyi csapat harcoljon a bajnoki címért: még az Arsenaltól hatpontos távolságban lévő Liverpoolnak is van esélye, még ha kevesebb is, mint a Wengeréket üldöző Manchester City, Chelsea párosnak.

A MU hat rangadót vívott eddig a szezonban, és csak egyet tudott megnyerni (Arsenal, 1-0). Ennél is jobban érzékelteti a helyzet súlyosságát, hogy a West Brom, a Newcastle és az Everton is győzni tudott az Old Traffordon. Mintha az ellenfelek is megérezték volna, hogy Ferguson nélkül mennyivel sebezhetőbb a United.

A szezon előtti beharangozónkban izgalmas és kiegyensúlyozott olasz bajnokságot vártunk, ez csak részben jött be. A Roma és a Napoli egyre inkább leszakad a Juvétól, de a Zebrák mögött nagy a csata a Fiorentinával a második és a harmadik helyért. A Milan a rangadói közül egyet sem tudott megnyerni, a Roma és a Lazio ellen legalább a pontszerzés összejött, a Juventus, a Napoli, a Fiorentina és az Inter ellen viszont vereség lett a vége. A bajok már akkor kezdődtek, amikor az első fordulóban az újonc Verona 2-1-re megtréfálta a Milant, amely azóta is többször dobált el pontokat az előzetesen kötelező győzelemnek elkönyvelt meccseken (Livorno 2-2, Genoa 1-1, Chievo 0-0).

A gazdasági helyzet

A MU az előző szezonban rekordot jelentő 363 millió fontos bevétellel zárt, ez tizenhárom százalékos emelkedést jelentett. A 363 millióból 102 millió fontot tett ki a tévés bevételekből befolyt összeg, de ennél a másfélszerese került a klub kasszájába a szponzori pénzekből, valamint a merchandisingból. Árnyalja a képet, hogy a klubot 2005 óta tulajdonló Glazer család 525 millió fontos kölcsönt vett fel, amikor megvásárolta a csapatot, és ebből majdnem 400 milliót még vissza kell fizetni.

Berlusconi egy ideje már nem önti a pénzt számolatlanul a Milanba. Ez részben nyilván az ellene indított perekkel magyarázható, Fininvest nevű cége, például, egy régóta húzódó ügy miatt 494 millió euró kompenzációt köteles fizetnie a CIR nevű rivális médiatársaságnak. Az elmúlt években többször is felvetődött, hogy a Berlusconi család eladja a klubot, de az üzletből semmi se lett. A vezetőségben viszont így is van mozgás, a sportigazgató, Ariedo Braida 27 év után szolgálat után elköszönt az év végén. Sokáig úgy tűnt, Adriano Galliani alelnök is távozik, de ő egyelőre marad.

Mivel menthető az idény?

A Manchester eddig négy fronton volt érdekelt, de a Swansea elleni vereséggel az FA-kupa elúszott. A bajnoki cím szóba se jöhet, marad tehát a Ligakupa és a Bajnokok Ligája. A Ligakupában már az elődöntőben jár a csapat, a bajnoki tabellán utolsó helyen álló Sunderland lesz az ellenfele, elég jó esély van tehát a döntőre, ahol a Manchester City vagy a West Ham következhet. A BL-nyolcaddöntőben az Olimpiakosz verhetőnek tűnik, még a mostani MU számára is. Hogy az esetleges továbbjutás esetén a maradék hét csapat közül lesz-e olyan, amely ellen reális esélye lesz? Talán a Milan ellen.

Az olaszok ugyanis szintén bejutottak a nyolcaddöntőbe, sőt sikerült elkerülniük a Real Madridot, a Bayernt és a Dortmundot - de a Barcát az idény eleje óta kitartóan szorongató Atlético ellen sem számíthatnak sok jóra. Az olasz kupában a legjobb 16 között kapcsolódik be a Milan, és ha a másodosztályban középcsapatnak számító Spezia ellen sem sikerülne továbbmenni, akkor lehet, hogy Allegri nem húzza ki a nyárig. A negyeddöntőben az Udinese-Inter párharc győztese lehet a következő lépcsőfok, egy milánói derbi biztosan jót tenne a kupa kissé megtépázott presztízsének.