Fehérkalaposok erősítik a NAV törekvéseit

Természetesen abban, hogy anomáliákat szúrjanak és szűrjenek ki az onlinekassza-rendszerben. Ezt az onlinekassza.hu hírportál közölte az MTI-vel.

A szakportálnak Vágujhelyi Ferenc, a NAV informatikai elnökhelyettese elmondta: a hackerlabor célja, hogy a hackerek próbálják meg feltörni az engedélyezett, vagy engedélyre váró gépeket. Ha sikerül, azt jelzik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak, vagy ha jogszabályi szintű beavatkozásra van szükség, a szakminisztériumnak. Az informatikában nem létezik feltörhetetlen rendszer, a legjobb védelem az, ha a csalástól várható haszon kevesebb, mint a rendszer feltörésébe fektetett idő és energia, véli Vágujhelyi Ferenc.

A NAV informatikai elnökhelyettese szerint a magyar szisztémát nagyon nehéz kijátszani: egyrészt műszaki, másrészt adatbányászati módszerekkel is kiszűrik a csalásokat.

Az eddig bekötött 22 ezernél több pénztárgépből már most mintegy másfélmillió naplófájlt kapott a NAV. Ennyi adat az elmúlt 15 évben keletkezett összesen az adóhivatalnál a kasszák vizsgálata során, mondta el Vágujhelyi.

A rendszert úgy tervezték, hogy akár 300 ezer kasszát is tudjon kezelni, és egy időben 30 ezer gépről kérhessen adatokat. A szakember elmondta, jelenleg 40 ezer legyártott kassza, illetve adóügyi ellenőrző egység vár a bekötésre, és ez a szám napról napra nő.

A lehetséges legegyszerűbb csalási módozatok között említette a NAV-vezető, hogy némelyik gyártó online pénztárgépe hajszálra ugyanúgy néz ki, mint a hagyományos. Előfordulhat, hogy egy kereskedő beköttet egy online gépet, és az üzletben elhelyez több olyat, ami hagyományos, csak megtévesztésül rászerel egy kis antennát és egyéb alkatrészeket, amelyek utánozzák az online kasszákat. Ezután a be nem kötött gépekbe rögzíti a bevétel nagy részét. A helyszíni ellenőrzés ezt a csalási módot is leleplezi: az ellenőr a nála lévő táblagépen azonnal látja, hogy az adott üzletben egy online gép működik, joggal kérdezi, mit keres ott a többi kassza.

Az ellenőrzések úgy történnek, hogy ha például leül a revizor egy kávézóban, és látja, hogy sorban fogyasztanak az emberek, akkor a központból szinte rögtön meg kell kapnia a gépbe beütött számlák adatait. Ha ezek nem jelennek meg a nála lévő táblagépen, akkor megalapozottan feltételezheti, hogy nem kerülnek be az adatok a kasszába.

Szóba került, hogy egyesek GSM blokkoló berendezésekkel próbálják megakadályozni, hogy az adat eljusson az átjátszó adóig. A NAV szakembere szerint ez nem lesz jellemző módszer, mert az ilyen illegális eszközök használatát a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint a mobilszolgáltatók is szigorúan ellenőrzik.