„Nincs korrupciómentes övezet az EU-ban”

Közzétette korrupcióellenes jelentését az Európai Bizottság. A helyzet finoman szólva nem rózsás: mind érintettek vagyunk.

Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa kegyetlen objektivitással állapította meg: „Nincs korrupciómentes övezet Európában.” Hozzátette, hogy a korrupció évente 120 milliárd euró kárt okoz Európának. Hazánkról a jelentés megállapítja, hogy bár „nagyratörő” korrupcióellenes politikát dolgoztunk ki, a közigazgatásban pedig sokminden támogatja a transzparenciát és az integritást, aggasztóvá teszi a helyzetet az urambátyám gondolkodásmód és informális intézményrendszer: a gazdaság és a politika szereplői közti sok-sok nem hivatalos kapcsolat. Továbbá Brüsszel szerint van még hová fejlődnünk a pártfinanszírozásban, a közbeszerzési eljárások ellenőrzésében, és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségében, illetve akad teendő paraszolvencia-ügyben.
A jelentésben egy közvélemény-kutatás eredménye is szerepel: az uniós polgárok több mint háromnegyede, a magyaroknak pedig 89 százaléka véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt a társadalomban. Uniós szinten a megkérdezettek 4 százaléka, Magyarországon pedig 13 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy évben kenőpénz kértek vagy vártak tőle.

Szó sincs azonban szankciókról, most még a korrupciós listát sem lőtték be a bizottság tagjai. Ámde, hangsúlyozza Cecilia Malmström, arra szükség volt, hogy rávilágítsanak a problémás területekre. Az Európai Bizottság összegzésképp megállapítja, hogy az Európai Unió államaiban nagyobb a korrupció kockázata, mint a központi kormányzatban. Brüsszel szerint regionális és helyi szinten ugyanis nem működnek olyan megbízhatóan a belső ellenőrző mechanizmusok, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere. A leginkább érintett szektorok a városfejlesztés, az építőipar, és az egészségügy, valamint kifejezetten sérülékeny terület az állami tulajdonban lévő vállalatok ellenőrzése.