Elkaszált áfaszabály: fellebbezésre fel!

Bár a június megnyugtatóan távolinak tűnik, cseppet sem korai felkészülni az unión kívüli export termékek határidő-mulasztásával kapcsolatos áfa-visszatérítésre.

December óta ketyeg a 180 napos jogvesztő határidő: júniusig van idejük az érintett magyar vállalkozásoknak, hogy visszakérjék a megfizetett áfát, illetve adóbírságot és kamatot. Bárki érintett, aki nem tudta érvényesíteni az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt, és akit emiatt büntetett meg a NAV, írja közleményében a MAZARS könyvvizsgáló.

Az Európai Bíróság 2013. december 19-i ítélete szerint az uniós Áfa Irányelvvel nem egyeztethető össze az olyan nemzeti szabályozás, amely – ha kiszállították az árut – pusztán azon az alapon vonja meg az adómentességet, hogy a terméket nem határidőn belül léptették ki az országból. A hatályos magyar áfatörvény rendelkezése szerint ugyanis az exportra – azaz unión kívülre – értékesített terméket a teljesítés napjától számított kilencven napon belül igazoltan ki kell léptetni az EU területéről, egyébként az ügyletre nem alkalmazható az adómentesség.

Az EB véleménye szerint amennyiben az áru igazolhatóan elhagyta az unió területét, az adómentesség jár az eladónak. Mindenki jogosan reklamál, aki a termékek vámhatósági kiléptetését igazolni tudja, az adómentesség ilyen szintű korlátozása sosem volt megengedett.

„Az EB ítélet nyomán igényt tarthatnak a befizetett adó visszatérítésére azok a cégek, amelyek az értékesített termékeiket az unió vámterületéről igazolhatóan kiszállították és az uniós joggal ellenes hazai szabály miatt ennek ellenére áfa-fizetési kötelezettségük keletkezett” – foglalta össze az ügyben az EB előtt eljáró dr. Gerey Ágoston, a Gerey Ügyvédi Iroda irodavezető partnere. „Az érintettek a lezárt ügyekben önellenőrzés, felügyeleti intézkedés, illetve korábban már lezárult peres eljárás esetében esetleg perújítás keretében kérhetik a befizetett áfa, késedelmi pótlék és bírság visszatérítését, folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárásban pedig hivatkozhatnak az EB C-563/12. számú ítéletre.”

Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere felidézte: a rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt többször előfordult, hogy a vevő hibájából, vagy egyszerűen csak a kedvezőtlen körülmények miatt az exportra értékesített termék nem hagyta el az unió területét a határidőn belül, ezért a jóhiszemű eladót súlyos anyagi kár érte.

A szakember elmondta, ilyen esetekben egy-két napos csúszás esetén is visszamenőlegesen adót kellett fizetni. A vevő többnyire hallani sem akar arról, hogy beszerzés után még a magyar áfát is ő állja, a plusz teher is az eladót érintette, akinek ez evidens módon komoly veszteséget okozhatott. Még nagyobb kárral számolhatott azonban, amikor az adóellenőrzés során derült fény a mulasztásra, és további 50 százalék adóbírság, illetve késedelmi kamat terhelte a büdzséjét.

„A jogorvoslatra csak a 2013. december 19-ét követő 180 napos, jogvesztő határidőt megelőzően van lehetőségük a vállalkozásoknak, még el nem évült ügyekben” – mutatott rá Nyári Zsolt. „Érdemes idejében áttekinteni az ilyen ügyleteket és szükség esetén idejében adó- és jogi szakértői segítséget kérni a szükséges dokumentumok elkészítéséhez, benyújtásához és a visszaigénylési folyamat teljes levezetéséhez.”

A határidő betartása egyaránt vonatkozik azokra, akiknek az export adómentességét az EU területéről történő kiléptetés csúszása miatt nem volt lehetőségük érvényesíteni, illetve azokra is, akiknek a NAV az exportügyletük során alkalmazott adómentességet a 90 napos szabály megsértése miatt nem fogadta el – tette hozzá.