KRS: a gyűlöletbeszéd szabályozása a személyiségi jogok körében és a sérelemdíj

Míg korábban hazánkban a büntetőjog keretei között került szankcionálásra a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni izgatás, majd a közösség elleni uszítás tényállásaként, az új Ptk. hatálybalépésével rendkívül fontos változások történnek a vonatkozó jogi szabályozásban és igényérvényesítési lehetőségekben - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika kiemelte: 2014. március 15-től a polgári jog is lehetővé teszi, hogy a közösség bármely tagja a jogszabályban meghatározott feltételek esetén a személyiségi joga érdekében felléphessen, és a személyiségi jog megsértése esetére megállapított bármely szankciót érvényesíthesse. Ez alól egy kivétel van, mégpedig a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének esete. 

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátját jelentő gyűlöletbeszéd célja, hogy a kirívó jogsértések kerüljenek szankcionálásra.

A jogszabály értelmében a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén, a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.

Bár a jogszabály nem határozza meg a közösség fogalmát, azonban hangsúlyozni kell, hogy a közösség nem csak nemzeti, vagy vallási kisebbségeket jelent – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A kereteket a bírói gyakorlat fogja kialakítani

A rendelkezésből megállapítható, hogy a kritika bizonyos szintjét a közösségeknek is tűrniük kell, csak a súlyosan sértő, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén jogosult a közösség tagja igényt érvényesíteni.

Dr. Kapetz Mónika Forrás: Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda

Ennek kereteit majd a bírói gyakorlat fogja kialakítani, ahogy a büntetőjogban ismert nagy nyilvánosság fogalmát is a bírósági ítéletek fogják tartalommal megtölteni. A korlátokra azért van szükség, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ne szenvedjen indokolatlan sérelmet és korlátozást.

A sérelem díj lényeges különbségei

A személyiségi jogok megsértésének körében érdemes kiemelni a nem vagyoni kártérítés helyett bevezetett sérelemdíjat – mutatott rá dr. Kapetz Mónika. Lényegi különbség a korábbiakhoz képest, hogy a sérelemdíj esetén az igényt érvényesítőnek elegendő lesz a jogsértés tényét bizonyítania, további hátrány bizonyítása nem szükséges, így könnyebbé válik a követelés érvényesítése.

Ugyanakkor a sérelemdíj mértékének megállapításához releváns tényeket továbbra is az igényt érvényesítőnek kell bizonyítania. A sérelemdíjnak valós elégtételt kell nyújtania a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kielégítésére, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie a jogsértés szankcionálására is, így mértékét a bíróság az eset körülményeire, például a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, figyelemmel fogja megállapítani.

A személyiségi jogsértés szankcióira vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépést követően történt jogsértésekre kell alkalmazni. Folyamatos jogsértő magatartás esetén akkor is a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás az új polgári kódex hatálybalépését követően kerül befejezésre – hangsúlyozta végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.