Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár sok kritika éri a rendszert, mind a támogatási összeg, mind annak elosztása miatt, a családi pótlék hosszú ideje meghatározó eleme a családtámogatási rendszernek, amely azoknak is jár, akik például a társadalombiztosítási alapú rendszerekből kiesnek.
A támogatás létével a legtöbben tisztában vannak, azonban a pontos szabályokat kevesen ismerik – emelte ki dr. Szabó Áron.
Két különböző támogatás összefoglaló neve
A támogatást alapvetően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza. Pontosabban támogatásokról beszélünk, mivel a családi pótlék igazából két különböző támogatás, a nevelési és az iskoláztatási támogatás összefoglaló neve.
A két ellátási forma alapvetően a jogosultság szempontjából tér el egymástól. Mindkettőre igaz, hogy a gyermek meglétén kívül más előfeltétele nincsen.
A nevelési ellátással kapcsolatosan megállapítható, hogy az a gyermek tankötelessé válásáig, pontosabban a tankötelessé válás évének október 31.-éig folyósítható, ezt követően felváltja majd az iskoláztatási támogatás.
A nevelési támogatás ennek megfelelően alapvetően a szülőt illeti meg (értve ez alatt a vér szerinti és az örökbefogadó, nevelőszülőket is), szülők hiányában a gyámul rendelt személy veheti fel az összeget a saját háztartásában nevelt gyermek után.
A gyermek saját jogán is jogosult nevelési ellátásra, ha az alábbiakban taglalt iskoláztatási támogatásból életkora miatt már kiesik, és tartósan beteg, vagy pedig súlyosan fogyatékos.
Az iskoláztatási támogatás
Az iskoláztatási támogatás értelemszerűen a tanköteles – és a későbbiekben kifejtettek alapján a tankötelezettségét teljesítő – gyermekre tekintettel jár. Mivel a tankötelezettség jelenleg 16 éves korig tart, a törvény kiegészítő szabályként a már nem tanköteles, de tanulmányait közoktatási intézményben folytató tanuló után is megállapítja az iskoláztatási támogatást.
Legfeljebb azonban annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek betölti a huszadik (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a huszonharmadik) életévét – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A gyakorlatban kérdésként szokott felmerülni, hogy a tanév pontosan mit is jelent, mert az emberek legtöbbször naptári évben gondolkodnak. A tanév azonban a köznevelési törvény alapján szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, így a huszadik életév betöltését így kell megállapítani.
Az iskoláztatási támogatásra már a kiskorú gyermek maga is jogosult lehet, alapvetően abban az esetben, ha senki nem neveli háztartásában. Ennek több oka lehet, például elhunytak a szülei, vagy kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel alól – mondta végezetül dr. Szabó Áron.
(A családi pótlék egyéb részletszabályairól, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő szankciókról, az ellátás szüneteltetéséről a D.A.S. JogSzerviz szakértőjével készült kétrészes írás második részében írunk – a szerk.)
