Veszélyben lehet az ügyvezetők és azok házastársainak magánvagyona? (2. rész)

dráguló lakások, eladó ingatlan, II. kerület, rózsadomb
Vágólapra másolva!
Jelentősen módosulnak az ügyvezetők felelősségére vonatkozó keretszabályok a nemsokára hatályba lépő új Ptk. alapján – hívta fel az Origó figyelmét a fontos jogszabályváltozásokra a Balázs & KovátsitsÜgyvédi Társulás szakértője. Az újonnan hatályba lépő szabályozás szerint a jövőben a vezető tisztségviselők, a tisztségükkel összefüggésben külső feleknek okozott károkért, a saját társaságukkal egyetemlegesen felelnek a kárt szenvedett harmadik személyekkel szemben – mutatott rá dr. Kovátsits László. A kétrészes írás második részét most olvashatja, az első rész itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Miként az első részben is szó volt róla, az új Polgári törvénykönyv alapján a társaság által egy harmadik félnek okozott kárért a fentiekben kifejtettek alapján tehát már nem csupán a társaság lesz perelhető, hanem a vezető tisztségviselői is.

Amennyiben végrehajtható okiratban (például: jogerős fizetési meghatalmazás, vagy ítélet alapján) megállapíthatóvá válik, hogy a kárt a vezető tisztségviselők okozták a külső feleknek, a kárt szenvedettek nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona ellen is végrehajtást indíthatnak – emelte ki a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Ehhez azonban a vezető tisztségviselőnek a társasággal együtt perben kell állnia, ennek elmaradása esetén a vezető tisztségviselő vagyonára nem indítható végrehajtás. Az új felelősségi szabály jelentősen növeli a vezető tisztségviselők felelősségét.

Egy súlyos baleset esetén

Ha például egy súlyos baleset esetén a bíróság kimondja a gazdálkodó szervezet felelősségét a károkozásban, akkor ez könnyen annak a megállapításával járhat együtt, hogy a vezető tisztségviselők kötelezettségszegése vezetett a káreseményhez – vázolt fel egy lehetséges példát dr. Kovátsits László.

Ennek megállapításához azonban feltétel, hogy a károkozás a vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésében történjen. Természetesen abban az esetben is lehetséges a kárigény érvényesítése a vezető tisztségviselővel szemben, amennyiben a károkozás nem a vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben történt.

Ilyen helyzetben azonban a kártérítési igény az általános szerződésen kívüli kártérítési felelősségi szabályok szerint érvényesíthető, és ezért a kárért kizárólag a károkozó (vezető tisztségviselő) fog felelősséggel tartozni, a társaság nem.

Az új Ptk. alapján a károsultak most már nem csupán a társaság, hanem az ügyvezetést ellátó magánszemélyek ellen is érvényesíthetik az akár a magánszemélyek átlagos jövedelmét, sőt magánvagyonát is többszörösen messze meghaladó összegekre rúgó kártérítési igényüket.

Ez az egyetemleges kártérítési felelősség természetesen nem csupán a baleset okozásával, hanem egyéb mulasztással, nem vagyoni kár okozásával, akár környezetszennyezéssel, illetve bármilyen más jogellenes intézkedéssel okozott kár kapcsán felmerül, legyen szó akár a társaság szerződésszegése által a szerződéses partnernek okozott kárról, akár a versenyjogi szabályok társaság általi megszegése által a versenytársaknak, a fogyasztóknak vagy a társaság hitelezőinek okozott kárról.

Különös jelentősége lesz a hitelezők felé fennálló kárfelelősségnek

Minden bizonnyal különös jelentősége lesz a vezető tisztségviselők a hitelezők felé fennálló kárfelelősségének – mutatott rá a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. Az új Ptk. a társasági jogi könyvében expressis verbis kimondja, hogy a vezető tisztségviselők a hitelezők felé a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint felelnek.

Az ilyen kártérítési igény érvényesítésének feltétele a társaság jogutód nélkül történő megszűnése, továbbá az a tény, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. A vezető tisztségviselők a tevékenységüket elsősorban a jogi személy érdekeinek figyelembevételével kötelesek ellátni, azonban a társaság fizetésképtelenségének bekövetkezése után a hitelezők érdekeit is figyelembe kell vennie.

Amennyiben ezt elmulasztja, a fent megállapított feltételek szerint kártérítési felelőssége megállapítható a hitelezők felé. A hitelezők kártérítési igényüket a kielégítetlen követelésük erejéig érvényesíthetik.

Forrás: MTI/Jászai Csaba

Mindez nyilvánvalóan jelentősen megnöveli a vezetők felelősségét, így dr. Kovátsits László szerint nem lenne meglepő, ha az új szabályozáshoz számos lehetséges következmény járulna. Például: a vezetők tulajdonában lévő vagyonról való alaposabb, felelősebb gondolkodáshoz, vagy a társaságnál előforduló pénzügyi, jogi, egyéb szakterületeknek a döntési mechanizmusokba való szélesebb és mélyebb körű bevonására, rendszeresebb ügyvédi tanácsadói tevékenység igénybevételére növekedne meg az igény, vagy akár a felelősségbiztosítások szélesebb körben való elterjedését eredményezné.

A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás határozott tapasztalata az, hogy a megelőző jelleggel kért megfelelő tanácsokat alkalmazva, szinte valamennyi súlyos jogkövetkezménnyel járó bonyolult helyzetet sikerült megelőzni.

Az ügyvezetők házastársai

A házastársi vagyonjogi szerződéssel nem rendelkező ügyvezetők házastársainak vagyonát is bizonyos esetekben hátrányosan érintheti a vezető tisztségviselők lehetséges felelősségre vonása, hiszen a hatályos szabályozás szerint a házastársak különvagyonnak nem minősülő vagyona, ellentétes megállapodás hiányában közös vagyonnak minősül.

Gyakran előfordul, hogy a házastársak közül a meglévő bizalom jegyében csak az egyik házastárs van bejegyezve tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba. Ezen tulajdonjogot igazoló bejegyzés ellenére is az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos fele részben felelhet.

Nyilvánvalóan a jogalkalmazói gyakorlat fogja kialakítani a jogszabályban meghatározott főbb elvek érvényesülésének mikéntjét, de a lehetséges felelősségre vonások egyik következménye lehet a házastársak vagyoni viszonyainak házastársi vagyonjogi szerződéssel való gyakoribb szabályozása – utalt rá a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.