Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a SZÉP-kártya miatt

A SZÉP-kártyák bevezetésének módja az Európai Bizottság szerint korlátozta a szolgáltatásnyújtás szabadságát

Eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a SZÉP-kártyával és az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban. Szerintük a 2012-es bevezetésük módja ellentétes volt az uniós joggal.

Az eljárás megindítása nem számít meglepetésnek: Brüsszel már 2011-ben kiadta az elmarasztaló véleményét a bevezetés módjáról, majd - miután Magyarország az akkor még csak tervezett változtatásokat végre is hajtotta - tavaly nyáron jelezték, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak.

Most ez történt meg.

Sérült a szolgáltatásnyújtás szabadsága

A felperes bizottság álláspontja szerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány bevezetésének módja - amelynek következtében több, már évek óta jelen lévő szereplő ellehetetlenült és kivonulni kényszerült a magyar piacról - ellentétes volt a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapvető elveivel.

A SZÉP-kártyák bevezetésének módja az Európai Bizottság szerint korlátozta a szolgáltatásnyújtás szabadságát Fotó: Balla Zsolt

Szerintük a tényeken az sem változtat, hogy a mostani szabályozás egy közalapítvány számára biztosít monopóliumot, ami szociális kiadásokra fordítja a bevételeit.

Mint ismeretes, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány bevezetésekor három, francia tulajdonú, étkezési utalványokra szakosodott piaci szereplő volt kénytelen kivonulni: a Sodexho, az Edenred és a Le Cheque Déjeuner.

További három kifogás

Az EU által indított és folytatott kötelezettségszegési eljárások tegnap megjelent listájában Magyarország három egyéb helyen is feltűnik.

A három ügyből kettő az adózást érinti. Elsőként a szeszes italok jövedéki adójának egységesítését kérik számon a magyar kormányon, amitől az szinte azonnal, közleményben határolódott el, kitartva a mostani szabályozás mellett.

Másrészt kifogásolják a dohánytermékek kereskedelmét korlátozó intézkedéseket, amelyek mellett a kormány szintén kitart, jelezve, hogy ha kell, akár a bíróságon is hajlandó képviselni az álláspontját.

Végül egy versenyjogi eljárás is új szakaszába lépett: a "dinnyekartellként" ismert ügy a mezőgazdasági kartellek ügyében indított eljárás azt kifogásolja, hogy az NGM egy 2012-es jogszabálya gyakorlatilag meggátolja a Gazdasági Versenyhivatalt abban, hogy a mezőgazdasági kartelleket szankcionálja. Ez utóbbi ügyre egyelőre nem érkezett reakció a kormány részéről - a hivatalos álláspont kialakítására Magyarországnak két hónapja van.