Súlyos adóhiány a kapcsolt vállalkozásoknál

Jelentős adóhiányt mutat a NAV statisztikája a kapcsolt vállalkozásoknál: ami 2011-ben 18 milliárd forint volt, idén 33 milliárdra ugrott. Az elmúlt éveknél jóval keményebb hatósági fellépés a bírságok mértékén is látszik: 2011-ben 6 milliárd 80 millió forintot, 2013-ban viszont már több mint 8 milliárd forintot róttak ki a kapcsolt vállalkozásokra.

Egyre nagyobb szigort gyakorol a NAV. A korábbi évek gyakorlatához képest érdemi vizsgálatnak vetik alá a kapcsolt ügyletekben résztvevő felek profilját, az árazási módszereket, a költségalapokat és az alkalmazott haszonkulcsokat. Király Péter, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. transzferár-üzletágának vezetője szerint a régiós revizorok a jövőben várhatóan „még agresszívebben lépnek majd fel az ellenőrzések során”. Hat-hét évvel ezelőtt a vizsgálat abból állt, szerepelnek-e a jogszabály által előírt tartalmi elemek a transzferár-dokumentációban, de mára az érdemi vizsgálat lett az általános gyakorlat. Ezt húzza alá az is, hogy a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztálya 2013. január 1-jén főosztállyá lépett elő.

Az adótanácsadó szerint sok vállalkozó még mindig nem veszi elég komolyan, hogy kötelessége a transzferár-dokumentáció, pedig a mulasztás többszörös büntetést vonhat maga után. Ha ugyanis a vizsgálat után a NAV megemeli az adóalapot, a bírság a hiány 50 százalékát is elérheti. Ha nem megfelelő a dokumentáció, a revizorok 2 millió forintra szankcionálhatják a társaságot, amit az ismételt mulasztás meg is duplázhat. Ugyanazon nyilvántartás elkészítésének újbóli elmulasztása esetén pedig az első esetben megállapított összeg négyszeresével is számolhatnak az érintettek. Király Péter elmondta, hogy a transzferár-kockázatokat pillanatnyilag kizárólag az úgynevezett szokásos piaci ár-megállapítási eljárással lehet kezelni. Ilyenkor az adózó maga mutatja be előzetesen a transzferár-kezelést, a NAV pedig határozatban erősíti meg az árazást, illetve a szokásos piaci ártartományt. Ezzel nemcsak az adóalap-kiigazítást és a bírságolást lehet elkerülni, előny az is, hogy a határozattal lefedett időszakban – 3-5 éven át – a vállalkozásnak nem kell dokumentációt készítenie. „Tapasztalataink szerint a vállalatok folyamatosan ismerik fel ennek az eszköznek a jelentőségét, és ezt az adóhatósági statisztikák is alátámasztják, hiszen évről évre jelentősen növekszik a NAV-nak benyújtott kérelmek száma” – tette hozzá Király Péter.