Kukorica: az impotens hódító

kukorica címlapkép
Debrecen, 2013. július 31. Egy cső csemegekukorica a betakarítás után Debrecen határában, a Látóképi-tónál 2013. július 31-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Ha vannak rejtélyes haszonnövények, a kukorica az, a tudósok és biológusok máig vitában állnak a régészekkel, senki sem tudja, mi volt a vad ős és hol volt a géncentrum. Lehet, hogy az indián legendák az igazak, és tényleg az istenek ajándéka? 
Vágólapra másolva!

Hazánkban a haszonnövények között semmi másból nem termelünk ekkora mennyiséget, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban az előző évhez képest öt százalékkal nőtt a termelési terület, 1,25 millió hektáron összejött 6,72 millió tonna termés.

Munkások kukoricacsöveket válogatnak a génmódosított termékeiről elhíresült Monsanto Hungária Kft. nagyigmándi üzemében Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Miért ilyen népszerű?

Egynyári növény, amely vetés után 80-120 nappal aratásra kész. A Földön termelt kukorica kilencven százalékát élelmezésre és a takarmányozásra fordítják, a maradék tízből bioüzemanyag vagy egyéb ipari termék készül. Fontos, hogy az állatok számára kiválóan lehet silóban erjeszteni, mivel az egész növény felhasználható, nem csak a szemek. Egyéb jelentős végfelhasználása műanyagként és édesítőként történik. Ráadásul kis emberi segítséggel rendkívüli tulajdonsággal bír: egy magból ötszáz lesz – talán ez a legtermékenyebb haszonnövényünk.

A panorámaképen a Monsanto Hungária Kft. nagyigmándi üzeme. Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Szeretik, mert meg lehet enni

Ha összeadjuk a rizst, a búzát és a kukoricát, akkor a világ szegényebbik felén élő 4,5 milliárd ember bevitt kalóriájának 30%-át adják, élelmezési szakemberek szerint harminc éven belül megduplázódik a kukorica iránti kereslet.

Üzemanyagnak jó lesz?

A kukoricának hozzávetőleg tíz százalékát használják bioüzemanyag gyártásra, de növekvő hányadot tesznek ki az ipar egyéb igényei: a kukoricaszirup a legnépszerűbb ipari édesítőszer. Műanyaggyártásra ugyancsak használják: autógumik, cd és dvd lemezek alapja lehet, de lebomló szatyrokat, ételhordókat és ragasztókat is készítenek belőle. Ezeken túl a sörök és párlatok alkotóeleme is.

Bio, normál vagy génkezelt?

A világ termelésének 40%-át az USA adja, ennek 85%-a genetikailag módosított kukorica.

A laboratóriumi körülmények között, mesterségesen megváltoztatott genomú szervezeteket GMO-nak nevezzük. Transzgénesnek azokat hívjuk, amelyekben a beültetett új gén valamely másféle élőlényből kerül a befogadó sejtbe – ilyen például a hidegtűrő kék eper: abba a jeges vizekben élő lepényhalból tették át a fagyálló gént. Ha a transzgén valamely rokon fajtól érkezik, ciszgénes élőlénynek, ha viszont a transzgén ugyanabból a fajból való, akkor izogénes GMO-król beszélünk.

A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett, 72 éves Szabó Teréz táncos, népdalénekes kukoricával eteti disznóját otthona udvarában. Forrás: MTI/Beliczay László

Vajon helytálló a pártolók és lobbisták védekezése, miszerint a genetikai módosítás csak a nemesítés precízebb változata?

Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád biokémikusok szerint ezek óriási csúsztatások. „Hagyományos nemesítés esetén ugyanis az utódok csak a szülőkből származó géneket hordozzák. Ezzel szemben a GM-növények előállításakor az egyik szülőtől származó génekhez parazita gének segítségével bármely más élőlényből származó, vagy szintetikus géneket adhatnak, vagy valamely, a genomban működő gént kikapcsolhatják. Ez utóbbi még a transzgénesnél is veszélyesebb technika, mert teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járhat.” (Biokultúra 2013/4)

A magyar szakemberek elmondták, hogy tudósok egy csoportja néhány éve génelhallgattatással olyan baktériumot állított elő, amelyben az egyik gén működését kikapcsolták: „Meglepte a kutatókat, hogy amikor ezt megetették a földigilisztával, abban is kikapcsolódott néhány gén működése. Ennek analógiájára, ki tudja megjósolni milyen hatással lenne a mi génjeinkre, vagy a háziállataink génjeire, ha olyan GM növényeket engednének be a táplálék- és takarmányláncba, amelyekben egyes géneket hasonló technikával kikapcsolnának? Pedig a génelhallgattatáson alapuló GMO-k közül néhány már piacra kész és csak engedélyezésre vár.” (Biokultúra 2013/4)

Mit enged a törvény?

A GM növényekre és élelmiszerekre az egész világon eltérő szabályozások vonatkoznak, hazánkban a géntörvény 1999. évi hatályba lépése óta -egyelőre- kizárólag kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták. Termesztésük rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen zajlik. Ezeket a kísérleti parcellákat körbe kell keríteni, folyamatosan őrizendők, sőt, a termést, és a teljes növényzetet ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Magyarországon az elmúlt évben csupán néhány szántóföldi kísérletre került sor, ezek zömmel génmódosított kukoricával folynak, amelyek általában gyomirtó szerrel, kukoricamollyal vagy kukoricabogárral szemben ellenálló fajták.

Az engedélyezett kísérleti kibocsátások adatai a Magyar Biosafety Honlapon megtekinthetők. Az Európai Unió azonban több génmódosított élelmiszer és takarmánytermék behozatalát és forgalmazását is engedélyezte, ezek sajnos hazánkba is bekerülhetnek. Az EU-ban engedélyezett élelmiszerek és takarmányok listája itt érhető el. Fontos, hogy a génmódosítás tényét a termékek csomagolásán kötelező feltüntetni.
Az Európai Unióban eddig két géntechnológiával módosított növényt (a Monsanto által gyártott MON810 GM kukorica és BASF által létrehozott Amflora GM burgonya) engedélyeztek termesztésre. Magyarországon mindkét GM fajta termesztése tilos.
A Népművészet Mestere díjjal kitüntetett, 72 éves Szabó Teréz táncos, népdalénekes kukoricacsöveket osztályoz kertjében, az erdélyi Mezőkölpényben. Forrás: MTI/Beliczay László

Hogyan vegyünk ízletes kukoricát?

Mivel a kukoricaféléket boldog-boldogtalan keresztezi, rengeteg különböző mag kapható, így korai és késői vetés is létezik, ezért a csemegekukorica szezonja aránylag hosszú. Ez részben előny, részben hátrány, mert a kofák gyakran trükköznek, a tejességen már túlesett, bekeményedett magú csöveket is kitesznek, sőt, az ízetlen takarmánykukorica is fel-felbukkan a piacokon. A takarmány és a csemege közötti különbségekről már korábban írtunk, a cikket a linken olvashatja.

Mire figyeljünk? Van néhány alapszabály. Nem okvetlen a méretre kell figyelni. Nézzük meg a termést borító leveleket, ezek frissessége elárulja, hogy mikor szedték le a kukoricát. A második és fontosabb próba, a körmözés. A zöldet megnyitva középtájon egy szemet a körmünkkel megroppantunk. Ha puha, tejes, kellemesen kásás, megvehetjük. Ha van lehetőség rá, a megroppantott szem egy darabkáját kóstoljuk meg: ha édes, nyert ügyünk van.

Párolt kukoricát önt edénybe a konyha egyik dolgozója a nyíregyházi Görögkatolikus Általános Iskolában. Forrás: MTI/Balázs Attila

Főzve vagy sütve?

A konzerv- és fagyasztott kukoricán túl hazánkban a legnépszerűbb a főtt változat. Minden strandon, vízparti büfében ott van, de sokunk kapásból képes felidézni, amikor a lakásban terjengeni kezd a kellemes, karakteres édes illat.

Ennek ellenére, nyugodtan próbálkozzunk: a nyári grillszezon egyik csillaga lehet a parázson sült kukorica. Semmi tudomány nincs benne: a csövön hagyott zölddel együtt a parázsba tesszük, és várunk. Nem kell elégetni, amikor szépen bebarnulnak a szemek, kész is – sokkal izgalmasabb íze van, mint a vízben főttnek.

A linken további izgalmas kukoricás recepteket olvashat.

Az eredet

Egyes források szerint a kukorica (Zea mays) őshazája Dél-Brazília és Paraguay közé lőhető be, míg a nemesítések Peruban történtek. Egy másik csoport azért veri az asztalt, mert szerintük a kukorica származási helye Mexikó, ahonnan Dél- és Észak-Amerika felé terjedt el.

De hol a vad ős? Miből nemesítették ki? Mennyit módosult az eredeti növény? Mára eljutottunk oda, hogy a világ egyik legnépszerűbb és legfélelmetesebb élelmiszeripari alapanyaga önmagában már szaporodni képtelen, hiszen magjai túl nagyok és túl sok van belőlük. A kikelő csírák egymást fojtják meg – olyan, mint a pulykák esete, melyeknek már akkora a mellhúsuk, hogy párzásra képtelenek.

A szakemberek a múltról inkább feltételes módban nyilatkoznak. Egyetértésük nagyjából addig terjed, hogy a kukorica közvetlen ősének a pelyvás kukoricát (Zea mays var. Tunicata) és a pattogatni való kukoricát (Zea mays var. Microspermát) tekintik – a kukorica e kettő kereszteződéséből jöhetett létre.

Mire az európaik felfedezték maguknak Amerikát, már jelenlegi termőterületének nagy részén ismerték és sikeresen termesztették is, a maják, az aztékok és az inkák alapélelmiszere volt.

Az első írásos emlék Kolumbusz Kristófé, aki Kubában találkozott vele. Naplójában mahiznak nevezte, majd 1493-ban Spanyolországba vitte az első magokat. Hamar népszerű lett, hiszen aránylag könnyű ápolása, előnyös termőképessége és kiváló tárolhatósága sokakat meggyőzött. Magyarországra Dalmáciából hozták, 1590-ben kezdték termeszteni, igaz, akkoriban még tengeri búzának hívták. Erdélyben a török búza név is elterjedt – hozzájuk az Oszmán birodalmon keresztül jutott.