Csak a csoki és a vaníliafagyit szereti a magyar

A fagylaltfogyasztás itthon még mindig erősen évszakfüggő, és meglehetősen alacsony: az éves fogyasztással semmilyen komolyabb listára nem kerülnénk fel. Az ízekben is konzervatívak vagyunk, de ez általános.

Nem eszünk sok jégkrémet, jobb is így

A haza jégkrém- illetve fagylaltfogyasztás ugyan az elmúlt években növekedett, még mindig nem vagyunk sehol a világ élvonalától. A Markeneis adatai szerint a magyar fogyasztó évente átlagosan 3,5 liter jégkrémet eszik meg, amivel még az európai top 10-be sem férünk be. Egy 2013-as felmérés szerint a világelső Új-Zéland évi 28,4 literrel fejenként, utána az Egyesült Államok következik (20,8 l), majd Ausztrália (18 l).

Mondjuk ez tekintettel a hazai bolti jégkrém-kínálat színvonalára, jobb is így.

Neki mindegy, mondjuk nem is magyar Forrás: Táfelspicc

Nyárérzékeny a hazai piac

A fogyasztás a legnagyobb jégkrémfogyasztó országokban sem évszakfüggetlen, de korántsem olyan erős a kontraszt, mint itthon. Sőt, a világranglista 4-5-6 helyén olyan országokat találunk, amelyek nem a trópusi klímájukról híresek, legyen szó akár Finnországról, Svédországról vagy Kanadáról.

A hazai jégkrém illetve fagylaltszezon erősen időjárásfüggő, és még a fő fogyasztási időszaknak számító június-augusztusi periódusban is komoly ingadozást mutat. A hosszan tartó kánikula akár 15-30%-al megnövelheti a fogyasztást, ami egyébként elég szorosan korrelál a másik jellegzetesen nyári termék, az ásványvíz fogyasztásával.

Jégkrém és fagyi

A NÉBIH a készítés helye szerint különbözteti meg a fagylaltot és a jégkrémet.

"A fagylalt cukrászati technológiával, speciális fagyasztással, jellemzően a fogyasztás helyszínén készülő, vendéglátó-ipari termék. Előállítható pasztőrözéssel vagy hideg eljárással, fagylaltporból, sűrítményből, pasztából, tejjel vagy vízzel, élelmiszer-adalékanyagok (például habosítók, sűrítők) és járulékos anyagok (például gyümölcs, dió, mandula, pisztácia, gyümölcskonzerv stb.) hozzáadásával.

A jégkrém üzemi körülmények között, meghatározott összetevőkből (zsiradék, fehérjék, gyümölcsök, ízesítő anyagok, zselatin stb.) hőkezeléssel, zárt technológiával, rendszerint homogénezéssel, szükség szerint érleléssel és hűtött állapotban végzett habosítással, majd fagyasztással készül. Szilárd vagy pépes szerkezetű, csomagolt élelmiszer-ipari termék, amelyet fagyasztott állapotban tárolnak, szállítanak, árusítanak és fogyasztanak."

A hagyományos ízek mennek

Egy régebbi GFK felmérés szerint a hazai közönség még mindig a nagy klasszikus ízeket, a csokit és a vaníliát fogyasztja a leginkább, ezek mellé zárkózik föl az eper. A vanília egyeduralmával nem vagyunk egyedül: egy 2011-es, Nemzetközi Fagylaltgyártók által végzett felmérés szerint világszerte is a vanília vezeti a listát.

A megkérdezett fagyizók az utóbbi években tapasztaltak némi nyitást a hazai közönség részéről, bár azt a Gelarto Rosa és a Pataki cukrászda részéről is megerősítették, hogy leginkább még mindig a megszokott ízek fogynak. A csoki-vanília-eper hármas mellett a citrom különböző változatait (mentás, bazsalikomos) lehet könnyen eladni, illetve a vizesebb gyümölcsfagyikat. Utóbbiakat elsősorban kánikula idején, amikor alig keresik a nehezebb, tejes fagyikat a vásárlók.

Az extrémebb, vagy szokatlanabb ízek terén nem igazán lehet kiszámítani a reakciót.

A sós karamellért általában odavannak a vevők, vagy az olyan, elsőre kifejezetten furcsa ízért is, mint a kapros fehércsoki. De például az olívás fagylalt általában sokkal lassabban fogy a többinél, aminek az is lehet az oka, hogy az emberek nem igazán társítják a fejükben az olívát a fagylalttal. Annak ellenére, hogy a minőségi olívaolajok gyümölcsössége egyáltalán nem idegen a fagylaltoktóktól vagy más desszertektől.

A nyár miatt nemrég teszteltünk pár jégkrémet, az eredményt itt elolvashatja.
Jó fagyizókat bemutató cikkünket pedig itt.