Elsősorban vállalkozások számíthatnak adóellenőrzésre

2007 és 2014 között jóval kevesebb ellenőrzést végzett az adóhivatal, de négyszeresére, csaknem 20 millió forintra nőtt az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet összege, írja mai cikkében a Világgazdaság.

Jelenleg 315 ellenőrzés zajlik. Ha marad a korábbi, 80 százalék körüli arány, nem sok jóra számíthatnak az érintettek: idén eddig magánszemélyeknél 87 százalékban állapítottak meg adóhiányt.

Csak az esetek száma csökkent

Bár a vizsgálatok száma radikálisan csökkent – hét évvel ezelőtt még majdnem 11 ezer, 2010 óta évente már csak nagyjából kétezer magánszemélynél vizsgálódott a NAV –, a találati arány nagyban javult. Mint a cikk fogalmaz, kevesebbet markolt, de többet fogott a NAV, így 2007 óta csaknem négyszeresére, 5,5-ről csaknem 20 millió forintra nőtt az egy megállapításra jutó nettó adókülönbözet összege.

Fordulhat ügyvédhez, de minek

Aki sokallja a bírságot, folyamodhat jogorvoslatért, de a tapasztalat szerint ennek nem sok értelme van: az ügyek 70-80 százalékát a hivatal nyeri. 2012-ben a Kúria az elé került ügyek 67,1 százalékban helybenhagyta az ítéletet. Ezek a számok összecsengenek a nemzetközi gyakorlattal, és azt jelzik, hogy az adóhatóság törvényesen működik. Az adóperek döntő többsége egyébként vagyonosodási vizsgálat, amelynek során a Kúria két-három milliárd forintról dönt.

Most az orvosoké a kitüntetett figyelem

„Vagyongyarapodási vizsgálat szinte bárki ellen indulhat, akiről feltételezik, hogy bevallott jövedelme nincs arányban vagyongyarapodásával, vagy az életvitelére fordított kiadásával. Elsősorban ugyan vállalkozások tagjai számíthatnak erre, akik nagyobb összeget vesznek fel a bankszámlájukról, esetleg cégük csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll, de a vélhetően jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek ellen is indulnak eljárások, akiket a NAV korábbi tájékoztatása szerint sok esetben volt cég-, vagy éppen házastársuk ajánl az adóhatóság figyelmébe” – írja a Világgazdaság. A legtöbbször még bejelentés sem szükséges a vizsgálathoz, az adóhatóság például a közelmúltban tájékoztatott arról, hogy hamarosan a magánorvosok is reflektorfénybe kerülnek. Az Észak-magyarországi régióban magánpraxist működtető csaknem félezer orvos vállalkozó tavaly ugyanis átlagosan mindössze 1-1,5 millió forint éves jövedelmet vallott be, ez pedig irreális ingó- és ingatlanvagyonuk tükrében.

Miért kell mégis ügyvéd annak, aki perre megy

Az érintettek többsége nem tudja, hogy a vagyonosodási vizsgálat megkezdésekor úgynevezett teljességi nyilatkozat kell tenniük. Az is akadály, ha a delikvens nem jártas az adózási ismeretekben. Egy javaslat értelmében az írásbeli nyilatkozat megtételére legalább harmincnapos határidőt kellene biztosítani, és hasznos volna az is, ha a NAV-nak kötelező volna írásban is értesítenie a vizsgálat alá vontakat arról, pontosan milyen eljárás zajlik ellenük – írja a Világgazdaság.