A biznisz háború, a piac csatatér

Schőn Edina: Én tényleg nem pénzért csinálom, nekem ez a játszóterem

A merchandising és a színház összekapcsolása itthon egyedülálló kezdeményezésnek számít. Schőn Edina, a Katona József Színház boltjának tulajdonos-vállalkozója nem a gyors haszon reményében, hanem szakmai érdeklődésből vágott bele.

A Katona József Színház eredetileg a könyvesboltjának az üzemeltetésére hirdetett meg pályázatot, ám a projekt végül hamar más utat vett. „Minden kultúrember szeretne könyvesboltot csinálni, nekem viszont színházi producerként volt egy vízióm arról, hogy hogyan kell finanszírozni egy színházat – ennek a rendszernek pedig egy fontos lába a márkajelzéssel ellátott termékek forgalmazása, vagyis a merchandise” – mondja Schőn Edina arról, hogy miért pályázott a kiírttól eltérő koncepcióval a bolt üzemeltetésére 2012-ben.

Lojális rajongók

Az előző munkahelyén - egy kis, alternatív színháznál – már próbálkozott ilyesmivel, ám úgy gondolta, hogy ha az ország egyik vezető művészeti műhelyében tudná kipróbálni magát, az teljesen más távlatokat nyithatna – különösen azért, mert a Katona amúgy is híres a rendkívül népes és lojális rajongótáboráról. „Mielőtt elkészítettem a pályázatomat, leültem a színház menedzsmentjével, hiszen tudtam, hogy ennek az egésznek csak akkor van értelme, ha ők is partnerek lesznek benne” – emlékszik vissza a kezdetekre. Két évaddal a háta mögött és a fix idejű szerződés alapján még legalább egy évaddal maga előtt ma is igazolva látja az akkori döntését: Máté Gábor igazgatóval és Mattyasovszky Bence adminisztratív igazgatóval kitűnő együttműködés alakult ki a közös munka során.

Schőn Edina: Nekem ez a játszóterem Fotó: Polyák Attila - Origo

Vállalkozói tapasztalat

Bár a K:önyv és Bolt a Katonában a maga módján úttörő kezdeményezés, Schőn Edina nem volt teljesen tapasztalatlan, amikor belevágott. Szülei egészen korán, rögtön az érettségi után lehetőséget adtak neki, hogy kipróbálja magát vállalkozóként, és – a családi tulajdonban lévő szépségszalon vezetésének rövid periódusa után – a barátaival saját nyelviskolát is alapított. A bolt azonban kezdetben saját, egyszemélyes vállalkozása volt, és bár mára van egy üzlettársa, az saját erőből elkezdett üzlet mindenképpen újdonságnak számított.

Hasraütés-szerű tervek

„Volt üzleti terv, koncepció és számok, hiszen ez alapkövetelmény volt a pályázathoz, ám annak tartalma meglehetősen hasraütés-szerűen alakult,” árnyalja a vállalkozás üzleti megalapozottságát Schőn Edina. „Próbáltam modellezni, hogy mekkora forgalmat kell csinálnunk ahhoz, hogy a koncepció nullán legyen, de túl sok volt az ismeretlen elem ahhoz, hogy ezek az adatok valóban reálisak legyenek”.

Üzleti modell

Az első ismeretlen paraméter az volt, hogy honnan és mennyiért lesznek termékek. „A könyvek esetében tiszta a helyzet, ezeken nagyságrendileg 40 százalékos az árrés, és bizományba veszi át az üzlet. Egy hagyományos dizájnbolt ugyanígy bizományba vesz át más termékeket is, és általában a bekerülési ár duplájáért árulja. Nekem azonban saját dizájnokat kellett készíttetnem, így világos volt, hogy nem fogom beruházás nélkül megúszni.”

Maximum üveggömbből

Ugyanígy lehetetlen volt előre megbecsülni, hogy a színház közönsége milyen árszínvonalon lesz majd hajlandó egy-egy tárgyat megvásárolni, mint ahogy a várható napi forgalmat is csak egy üveggömbből lehetett volna megjósolni.

Gondolkozó célcsoport

„Azt rögtön az elején tudtam, hogy szeretném kihasználni, hogy a célcsoportom gondolkodó emberekből áll, mint ahogy az is egyértelmű volt, hogy kizárólag magyar iparművészekkel fogok terveztetni” – mondja, hozzátéve, hogy a problémás megrendelők közé tartozik, hiszen sokat alkudozik, és rengeteg kompromisszumra kényszeríti a művészeket.

Árazási nehézségek

Egy tízezer forintért árult termék jól illusztrálja, miért van szükség viszonylag nagy árrésre. A termék árának 27 százaléka rögtön az ÁFA, amit ugyan be kell fizetnie, de visszaigényelni nem tudja, hiszen az iparművészek csaknem mindegyike áfamentes körbe tartozik.

Fülbevalók a színház boltjában, és amennyi az árukból a vállalkozónál marad Forrás: Üzletrész

Az áfafizetés után megmaradt 7300 forintból a színház jutaléka körülbelül újabb 10 százalék (a maradék: 6570Ft), majd ezután még egyéb adók és közterhek jönnek, nagyságrendileg 10-15 százalék mértékben (körülbelül 5600 forint marad). Ha az így fennmaradó összeg fele megy a dizájnerhez, akkor nagyságrendileg 2800 forintja marad arra, hogy a bérleti díj, az alkalmazott költsége és a profit is beleférjen.

Hétköznapi bosszúságok

Ehhez jönnek még hozzá az olyan apróságok, hogy a használtan, hetvenezer forintért vett pénztárgépét egy év kellett kidobnia, hogy vegyen egy másikat százharmincezerért. Egy kisvállalkozás számára ezek a néhánytízezres beruházások akár meghatározóak is lehetnek a nyereség szempontjából.

Játszótér

„Én tudtam, hogy ebből nem leszek gazdag, nekem ez tényleg a játszóterem,” mondja Schőn Edina. Az, hogy a színház felé bérleti díjat és jutalékot is fizessen két szempontból volt fontos: a pályázatnak egyrészt alapfeltétele volt, hogy három évre előre, egy összegben kifizesse az – egyébként nagyon kedvező mértékű – bérleti díjat. A jutalékhoz pedig ő maga ragaszkodott, hiszen tudta, hogy ezzel biztosíthatja a színház menedzsmentjének a folyamatos együttműködését.

Mellékállásban vállalkozó

„Ez nem egy igazán jó biznisz, de én a színházi oldalról jövök, és a szakmai siker jobban érdekel az azonnali profitnál,” mondja a vállalkozó, akinek tényleg nem kenyérre kell a bolt nyeresége, hiszen mellesleg főállásban a Krétakör megbízásából Schilling Árpád menedzserasszisztenseként dolgozik.

Kezdeti beruházás

A bolt megnyitása két évvel ezelőtt összesen hárommillió forintjába került, az üzlethelységet készen kapta, mindössze az arculat kialakítására és az egyedi árukészlet megterveztetésére kellett költenie. „Ha minden jól megy idén karácsonyra a pénzemnél leszek, a harmadik év végére pedig még egy kis hasznom is lesz az üzleten” – kalkulál két év munka után a tulajdonos. „Leginkább a szakmának szeretnék egy modellt felállítani arról, hogy hogyan lehet egy ilyet megcsinálni” – teszi hozzá.

További lehetőségek

Ami a szakmát illeti, viszonylag szerény mértékben ugyan, de a Katona boltjának teljesítménye több piaci szereplő érdeklődését is felkeltette. Mivel a szerződése nem kizárólagos, Schőn Edina maga is nyitott lenne új együttműködésekre, a feltételeket illetően azonban elég határozott elképzelései vannak.

Visszautasítás, érdeklődés

Megkereste a Madách Színházat, hiszen szerinte a musicalekre és kasszasikerekre specializálódott színház komoly potenciállal bírna ezen a területen is, ám Szirtes Tamás nem így gondolta, és visszautasította az együttműködést. Érdeklődtek a Centrál Színházból és a Vígszínházból is, ám különböző okokból – és nem kis részben a Vígszínház vezetése körül kialakult huzavona miatt –, végül mindkét együttműködés hamvába halt.

A szakmának szerettem volna modellt mutatni Fotó: Polyák Attila - Origo

A folytatásról egyelőre nem gondolkozik, de a kérdésemre, hogy ugyanilyen feltételekkel vállalná-e tovább a bolt üzemeltetését, gondolkodás nélkül rávágja: igen. Valószínűleg ő is reménykedik benne, hogy a forming, a storming és a norming után nem marad más hátra, mint a performing.