D.A.S. JogSzerviz: mi a teendő, ha bérelt autónkkal karambolozunk?

A gépjárműbérlésre vonatkozó jogi szabályozás és gyakorlat egyike azoknak a területeknek, ahol a gyanútlan autóst alaposan félrevezetheti és megkárosíthatja a károkozó fél biztosítója – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vágány Tamás szerint a közlekedési balesetekhez különböző legendák, jogi féligazságok, valótlanságok kapcsolódnak, melyek makacsul tartják magukat a köztudatban.

A gépjárműbérlésre vonatkozó jogi szabályozás és gyakorlat egyike azoknak a területeknek, ahol a gyanútlan autóst alaposan félrevezetheti és megkárosíthatja a károkozó fél biztosítója. A D.A. S. JogSzerviz szakértője szerint ezért érdemes tisztázni a gépjárműbérlés körüli jogi kérdéseket, hogy jogtalanul senki se szenvedjen hátrányt.

Hazánkban utólagos elszámolási rendszer működik, tehát a költségeket nem lehet előre megigényelni. Aki vétlen a balesetben, és a járműve mozgásképtelenné vált, alapvetően pusztán ezen oknál fogva jogosult a bér-gépkocsi költség megtérítésére.

Mikor jár, mikor nem?

Eleget kell persze tenni a kárenyhítési kötelezettségnek, tehát kisautó helyett ne béreljünk limuzint, illetve ha van másik hadra fogható járművünk, akkor azt vegyük igénybe. A biztosítók előszeretettel kérdezik ki a károsult felet, hogy miért szeretne bér-gépkocsit, egy részük még azt is elvárja, hogy a károsult vezesse le, miért éri meg jobban gazdaságilag a bérlés.

Dr. Vágány Tamás szerint ezt nem szabad elfogadni. A jármű lehet ugyan a munkavégzés eszköze, de ha nem az, hanem csupán személyes használati „tárgy”, és nem szolgál jövedelemszerző tevékenységet, akkor sem vagyunk kötelesek a nélkülözést eltűrni.

Pont elég indok, hogy ha a gyerekeket óvodába, iskolába kell vinni, vagy ha ezzel szoktuk intézni a nagybevásárlást, illetve ha hétvégi kirándulásra használjuk. Ahogy egy bíró fogalmazott ítéletében: „az autó már régóta nem csupán termelőeszköz, hanem az életminőség fenntartásának fontos eszköze, ekként kiesése esetén a jogosult joggal tarthat igényt helyettesítő járműre”.

Milyen időtartamra?

A másik gyakori problémás kérdés, az elismertethető időtartam. Pedig a magyar kártérítési jog eléggé egyértelmű: amíg a károsultat a károkozó (biztosítója) nem hozza olyan helyzetbe, hogy teljes kárát elhárítsa, addig a károkozó (és biztosítója) viselik a kárral járó költségeket is.

Forrás: Police.hu

Ne fogadjuk el az „optimális javítási időre”, „legfeljebb 30 napra” és más hasonló kreált, ámde jogilag alaptalan időbeli korlátozásokat. A kár másnapjától a kártérítési összeg teljes kifizetéséig joggal igényelhető a bérgépjármű költsége. Más kérdés, hogy a költségeket természetesen hitelt érdemlően kell bizonyítani (számlával, szerződéssel, magánszemély bérbeadó esetén bizonylattal).

Guruló költség?

Sajnálatos módon, ha át is tudtuk verekedni magunkat az elénk gördített akadályokon, le kell nyelni a költségek 15 százalékára tehető, úgynevezett guruló költség levonását. Ez csökkenti az igényelhető visszatérítési összeget. Amíg állt a kocsi, addig nem is kopott, mondja a biztosító, nem kevés leleménnyel, és ezt a bírói gyakorlat is elfogadta. Száz forintból tehát csak 85-öt fognak kifizetni.

Mivel a magyar kárrendezési gyakorlatra jellemző a kárügyek elhúzódása, a bérlési költségek egy-két hónap alatt is magával a kárral összemérhető méretűre duzzadhatnak. Érdemes ezért már jó előre jelezni a károkozó biztosítójának bérlési szándékunkat, mert ez is gyorsíthatja a kárigény elbírálását – tanácsolta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.