Sótonyi büszkén lenne Dujsebajev jobb keze

Amennyire biztos, hogy napokon belül Talant Dujsebajev lesz a magyar férfi kézilabdaválogatott edzője, legalább annyira tekinthető hiteles előrejelzésnek, hogy az orosz-spanyol szakember stábjában kulcsszerep vár Sótonyi Lászlóra, a Csurgó mesterére.

Ha a szövetség áldásával valóban sor kerül kettőjük „kézfogójára”, a kispályás válogatott 58 éves történetének első külföldi szövetségi kapitánya, ugyanúgy a 44 éves magyar edző számára is előnyt jelenthet, hogy spanyol nyelven társalogva könnyedén érthetnek majd szót egymással.

„A legmagasabb fokú szakmai elismerésnek tekintem, hogy szóba került a nevem a nálam két évvel idősebb Dujsebajev segítőtársaként, akire már junior játékos koromban felfigyeltem és fel is néztem. Spanyolországban bevett szokás, hogy a visszavonuló kézilabdázók viszonylag gyorsan edzőként is szerephez juthatnak, nem ritkán a szakmai ranglétra több fokát is kihagyva. Ezt a nagy lehetőséget kapta meg a Ciudad Realnál Dujsebajev, és hihetetlenül gyorsan sikerült is bizonyítania a BL győzelmekkel. Három évet jómagam is ebben az országban töltöttem el, előbb a Santander, majd a Zaragoza kézilabdázójaként. Nagyon szerettem volna bekerülni az egyik elismert spanyol edző szakmai stábjába, hogy még több tudást gyűjthessek, de sajnos a kapuk nem nyíltak meg előttem. A saját csapataimnál dolgozóknál pedig nem is próbálkoztam. A sérülésem után egy évet még Svájcban játszottam, hazatérve pedig azt az alulról felfelé vezető utat kezdtem járni, amit itthon a pályakezdő edzők többsége követ. Nagykanizsán debütáltam, Százhalombattán folytattam, tettem egy kitérőt Székesfehérváron a női csapatnál, onnan kerültem Balatonfüredre, jelenleg pedig Csurgón dolgozok, ahol nagyon jól érzem magamat” – nyilatkozta Sótonyi László a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának, arra is emlékeztetve, hogy spanyolországi légiósként gyakran játszott a Győrbe került Ambros Martin, valamint a Veszprémhez szerződött Carlos Ortega ellen.

Szakmai köröktől független, a saját elképzeléseit megvalósítani igyekvő edzőnek mondja magát, aki úgy gondolja, hogy a siker fontos feltételei közé tartozik a tanulás, a folyamatos megújulás és a sportág iránti alázat. A kézilabdázás alapjait a Csurgón nagy tiszteletnek örvendő, két éve elhunyt édesapjától sajátította el, a sportág magasiskolájába pedig Spanyolországban „iratkozhatott be.”

„Ha én lehetek Dujsebajev másodedzője, más szóval az itthoni jobb keze, ügyelni fogok arra, hogy a klubom érdekei semmiképpen se sérüljenek. Gondolom, ugyanígy vélekedik Dujsebajev is, aki megmarad a lengyel Kielce mesterének, de a magyar válogatottal is bizonyítani szeretne. Szép és nagy kihívás várhat rám, és én a legjobb tudomásommal szeretném a magyar válogatottat szolgálni. A küldetés akkor lenne igazán sikeres, ha a vezetőedzővel karöltve közös nevezőre tudnánk hozni a hazai és a spanyol kézilabda kultúrát. Remélem, abban is segíthetek, hogy Dujsebajev mielőbb feltalálja magát és otthonosan mozoghasson Magyarországon, a magyar kézilabdázás közösségében. Szerencsémnek mondhatom, hogy a hazai élvonal minden játékosát jól ismerem, a csapataim tagjai pedig a válogatottakat is megjárták már.”

Tisztában van azzal, hogy a leendő „főnökével” együtt először is „tűzoltó” munkát kell végezniük a vészesen közelgő Európa bajnoki selejtező mérkőzések előtt, aztán viszont már átgondoltabb tevékenység következhet, újabb prioritásokkal, amelyek egyike az egyre inkább időszerű fiatalítás lehet.

Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter