Erősítik a büntetőügyek sértettjeinek jogait

Vágólapra másolva!
Itt az ideje annak, hogy a tisztességes eljárást kiterjesszük a sértettre, a sértett eljárási jogaira is – jelentette ki dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten, a bűncselekmények áldozatai napja alkalmából tartott szakmai konferencián. Az Európai Unió két évvel ezelőtt fogadta el a sértettekre vonatkozó minimumszabályokat.
Vágólapra másolva!

A tagállamoknak három év alatt kell átültetniük a rendelkezéseket saját nemzeti jogrendszerükbe. Az Európai Unió álláspontja szerint az uniós tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerei gyakran elsősorban a bűnözők sorsát igyekeznek elrendezni, nem pedig a sértettekét.

Ezért a sértettek jogait erősítették a minimumszabályokról szóló új uniós irányelvvel, amely az Európai Unió egész területén előírja a sértettekkel való tiszteletteljes bánásmódot, valamint azt, hogy számukra érthető formában tájékoztatást kell kapniuk jogaikról és az ügyükben folyó eljárásról.

Valamennyi tagállamban sértetteket támogató szolgálatot kell felállítani, kívánság esetén biztosítani kell a sértettnek az eljárásban való részvételét, a tárgyaláson való részvételhez pedig segítséget kell nyújtani. Megfelelő védelmet kell adni a veszélyeztetett sértetteknek - például a gyermekeknek, a nemi erőszak sértettjeinek és a fogyatékosoknak.

A védelmet ki kell terjeszteni mind a rendőrségi nyomozásra, mind a bírósági eljárásra, a tagállamok három év haladékot kaptak.

Az új koncepció

Dr. Trócsányi László rámutatott: az új büntetőeljárás koncepciója, amelyet a kormány a közelmúltban fogadott el, kimondja, hogy a sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.

Közölte, a sértett eljárási jogait megerősítik. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményeinek, például a büntetőjogi mediációnak (közvetítésnek) is nagyobb teret kell engedni – mondta dr. Trócsányi László.

Kifejtette: adott esetben ez a bűnmegelőzés érdekeit is jobban szolgálhatja, ha a kár megtérítése, a bocsánatkérés, az elkövető és a sértett közötti párbeszéd, esetleg kibékülés az eredménye, akkor ez a bűnismétlés megelőzésében hatékonyabb, mint a szigorú szankció.

Szavai szerint az áldozatsegítéssel megjelenített társadalmi szolidaritásra legalább akkora igény van, mint a büntetőjogi következetességre. E jogterület alkalmas arra, hogy a büntetőeljárási kódexnél rugalmasabb és nagyvonalúbb intézkedéseket biztosítson a sérelmet szenvedettek számára.

Széles a magyar spektrum

Ha valaki egy bűncselekmény szemtanújaként a látvány miatt sokkot kap, akkor jogosult segítségnyújtásra abban az esetben is, ha egyébként a büntetőeljárásban sem sértettnek, sem tanúnak nem minősül. Elmondta azt is, hogy Magyarország áldozatsegítési szolgáltatásainak spektruma széles, számos tagállam legjobb rendszereit és gyakorlatait ötvözi.

Dr. Trócsányi László szerint Magyarország élen jár az Áldozatsegítő Vonal tekintetében is, a hívások száma a 2011-es indulás óta folyamatosan emelkedik. A diszpécserek 2014-ben több mint 11 ezer érdemi hívást fogadtak. Ez szakmai mércével mérve magas szám, figyelembe véve „a természetes személy” sértettek számát, amely tavaly 216 ezer volt.

Képzések lesznek

A miniszter közölte: az Igazságügyi Hivatal (IH) által eddig az áldozatsegítő szolgálatok felett gyakorolt szakmai irányítói jogosultságok rövidesen az igazságügyi tárcához kerülnek. A változás abban a reményben történik, hogy az IH több figyelmet tud majd szentelni a szemléletformálásnak: képzéseket tart bíráknak, ügyészeknek, rendőröknek és maguknak az áldozatsegítőknek.

Sértett és áldozat

A sértett fogalma a hatályos büntetőeljárásról szóló 1998. év XIX. törvény 51. § (1) bekezdés szerint sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett a büntetőeljárás egyik alanya, nem az egyetlen státusz, amit betölthet a büntetőeljárásban.

A sértettet meg kell különböztetnünk az áldozattól, ugyanis a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében az áldozat fogalmába tartoznak a sértetten túl azok is, akik tulajdon elleni szabálysértések áldozatává váltak, illetve azok, akik e jogsértések (tehát a bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések) közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedtek el.